Apcsel 26:1
Agrippa ekkor így szólt Pálhoz: „Most elmondhatod, mivel védekezel.” Pál ekkor kinyújtotta a karját, és belekezdett védőbeszédébe:
|
Apcsel
26:1
Agrippa erre így szólt Pálhoz: "Megengedjük, hogy szólj a magad mentségére." Akkor Pál kinyújtotta a kezét, és védőbeszédet mondott:
|
Apcsel
26:1
Agrippa ekkor így szólt Pálhoz: „Engedelmet kapsz, hogy magad fel?l beszélj.” Erre Pál kinyújtotta kezét és így védekezett:
|
Apcsel 26:2
„Agrippa király, szerencsésnek tartom magamat, amiért ma előtted védekezhetek. Válaszolni fogok azokra, amikkel a zsidók vezetői vádolnak.
|
Apcsel
26:2
"Boldognak tartom magam, Agrippa király, hogy mindazok ellen, amikkel a zsidók vádolnak, ma előtted védekezhetem,
|
Apcsel
26:2
„Boldognak tartom magamat Agrippa király, hogy mindabban, amivel a zsidók vádolnak engem, el?tted kell ma védekeznem,
|
Apcsel 26:3
Tudom, hogy te jól ismered a zsidó szokásokat, és a vitás kérdéseket. Ezért kérlek, hallgass meg türelemmel!
|
Apcsel
26:3
mert te kiváló ismerője vagy a zsidók minden szokásának és vitás kérdéseinek. Kérlek azért, hallgass meg engem türelemmel.
|
Apcsel
26:3
mivel te nagyon jól ismered a zsidóknak minden szokását és vitakérdését. Azért könyörgöm, hallgass meg engem nagy türelemmel.
|
Apcsel 26:4
Minden zsidó tudja, hogyan éltem gyermekkoromtól fogva a saját városomban és Jeruzsálemben.
|
Apcsel
26:4
Életemet, amely kezdettől fogva népem között és Jeruzsálemben folyt, ifjúságomtól fogva ismerik a zsidók mindnyájan.
|
Apcsel
26:4
Nemzetem közt is, Jeruzsálemben is tudják az összes zsidók, hogy az én régebbi életmódom ifjúságomtól fogva milyen volt, ha éppen tanúskodni akarnának.
|
Apcsel 26:5
Régóta ismernek, ezért ha akarják, bizonyíthatják, hogy én a zsidó vallás legszigorúbb csoportjának voltam a tagja. A farizeusokközé tartoztam.
|
Apcsel
26:5
Mivel ők kezdettől fogva ismernek, tanúsíthatják, ha akarják, hogy kegyességünk legszigorúbb irányzata szerint éltem, mint farizeus.
|
Apcsel
26:5
Mert már el?z?leg, s?t kezdett?l fogva tudták rólam, hogy a mi istentiszteletünk legpontosabb felekezetének szabályai szerint éltem: farizeus voltam.
|
Apcsel 26:6
Most is azért állok itt, és azért vádolnak engem, mert hiszek abban, amit Isten igért őseinknek, és várom annak beteljesülését.
|
Apcsel
26:6
Most is amiatt a reménység miatt állok itt vád alatt, amelyet atyáinknak ígért Isten.
|
Apcsel
26:6
S most is azért a reménységért állok itt vád alá helyezve, melyet Isten atyáinkra vonatkozólag adott,
|
Apcsel 26:7
Ugyanezt várja népünk tizenkét törzse is. Azt remélik, hogy el is érik ezt, azzal, hogy éjjel-nappal buzgón szolgálják Istent. Ezért a reménységért vádolnak engem a zsidók, ó, király!
|
Apcsel
26:7
Ennek a teljesülését reméli tizenkét törzsünk is, éjjel-nappal állhatatosan szolgálva Istennek. Ezért a reménységért vádolnak engem a zsidók, Agrippa király.
|
Apcsel
26:7
s amelyhez a mi tizenkét törzsünk, éjjel-nappal megfeszülten szolgálva, remél eljutni egyszer. Ezért a reménységért vádolnak engem most a zsidók, óh király!
|
Apcsel 26:8
Miért nem tudjátok elhinni, hogy Isten feltámasztja a halottakat?
|
Apcsel
26:8
Miért tartjátok hihetetlennek, hogy Isten halottakat támaszt fel?
|
Apcsel
26:8
Hogy is van hát a dolog? Nálatok hihetetlennek ítélik azt, hogy az Isten halottakat támaszt?
|
Apcsel 26:9
Amikor még farizeus voltam, én is azt gondoltam, hogy amit csak tudok, mindent meg kell tennem a názáreti Jézus neve ellen.
|
Apcsel
26:9
Én egykor elhatároztam magamban, hogy mindent meg kell tennem a názáreti Jézus neve ellen.
|
Apcsel
26:9
Nos, én magam is arra a véleményre jutottam, hogy a názáreti Jézus neve ellen sok ellenséges tettet kell véghez vinnem
|
Apcsel 26:10
Jeruzsálemben valóban sok mindent tettem a Jézusban hívő zsidók ellen. A főpapoktól engedélyt kaptam, hogy ezek közül sokat börtönbe zárjak, és arra szavaztam, hogy ítéljék halálra őket.
|
Apcsel
26:10
Meg is tettem ezt Jeruzsálemben, és a főpapoktól kapott felhatalmazás alapján a szentek közül sokat börtönbe vetettem. Amikor pedig megölték őket, én is ellenük szavaztam.
|
Apcsel
26:10
és ezt Jeruzsálemben meg is tettem: a f?papoktól nyert meghatalmazással a szentek közül sokakat zárattam börtönökbe, s megöletésükhöz is hozzájárultam szavazatommal,
|
Apcsel 26:11
A zsinagógákban is gyakran megbüntettem ezeket a hívőket, és próbáltam őket arra kényszeríteni, hogy gonosz dolgokat mondjanak Jézusról. Annyira haragudtam rájuk, hogy más városokba is elmentem, hogy ott is üldözzem őket.”
|
Apcsel
26:11
A zsinagógákban mindenfelé gyakran büntetéssel kényszerítettem őket káromlásra, sőt ellenük való féktelen őrjöngésemben egészen az idegen városokig üldöztem őket.
|
Apcsel
26:11
amellett az összes zsinagógákban sokszor kínzással kényszerítettem ?ket arra, hogy káromoljanak. A harag ?rjöng?vé tett velük szemben, és külországi városokig folytattam ellenük az üldözést.
|
Apcsel 26:12
„Egy ilyen alkalommal éppen úton voltam Damaszkusz felé, ahová a jeruzsálemi főpapok küldtek.
|
Apcsel
26:12
Egyszer éppen ilyen ügyben utaztam a főpapok felhatalmazásával és megbízásával Damaszkusz felé.
|
Apcsel
26:12
Ilyképpen utaztam Damaszkuszba a f?papoktól kapott meghatalmazással és engedéllyel,
|
Apcsel 26:13
Egyszer csak dél tájban, a mennyből a napnál is fényesebb világosság ragyogott rám, és körülvett engem meg a kísérőimet.
|
Apcsel
26:13
Déltájban az úton láttam, ó király, amint a mennyből a nap fényénél is ragyogóbb világosság sugároz körül engem és útitársaimat.
|
Apcsel
26:13
s utazás közben egy délben azt láttam, óh király, hogy a mennyb?l a nap ragyogását felülhaladó fény sugároz körül engem és azokat, akik velem utaztak.
|
Apcsel 26:14
Mindannyian leestünk a földre, én pedig hallottam, hogy valaki így szólt hozzám héber nyelven: ‘Saul, Saul, miért üldözöl engem? Ezzel csak magadnak okozol fájdalmat!’
|
Apcsel
26:14
Mikor pedig mindnyájan a földre estünk, egy hangot hallottam, amely így szólt hozzám héber nyelven: Saul, Saul, miért üldözöl engem? Nehéz neked az ösztöke ellen rugódoznod.
|
Apcsel
26:14
Mindannyian a földre estünk és én egy hangot hallottam, mely héber nyelven így szólított meg: Saul, Saul, miért üldözöl engem? Nehéz neked az ösztöke ellen rugódoznod.
|
Apcsel 26:15
Erre én megkérdeztem: ‘Ki vagy te, Uram?’ Az Úr így válaszolt: ‘Én vagyok Jézus, akit üldözöl.
|
Apcsel
26:15
Erre ezt kérdeztem: Ki vagy, Uram? Az Úr pedig így válaszolt: Én vagyok Jézus, akit te üldözöl.
|
Apcsel
26:15
Azt kérdeztem erre: Ki vagy Uram? Az Úr így felelt: Én vagyok Jézus, akit te üldözöl.
|
Apcsel 26:16
De most állj fel! Azért jöttem hozzád, mert kiválasztottalak, hogy a szolgám legyél. Azt akarom, hogy mondd el az embereknek, amit ma láttál, és amit majd ezután mutatok meg neked.
|
Apcsel
26:16
De kelj fel, és állj a lábadra, mert azért jelentem meg neked, hogy szolgámmá tegyelek, hogy tanúbizonyságot tegyél arról, amiket láttál, és arról, amit ezután fogok neked magamról kijelenteni.
|
Apcsel
26:16
Ám kelj fel! Állj a lábadra! Hisz éppen avégett jelentem meg neked, hogy téged el?re kezembe vegyelek, és szolgaként és tanúként használjalak annak hirdetésében, amit láttál, s amiért még megjelenek neked.
|
Apcsel 26:17
Megvédelek téged a saját népedtől és a nem zsidóktól is, akikhez küldelek.
|
Apcsel
26:17
Megoltalmazlak e néptől és a pogányoktól, akikhez küldelek.
|
Apcsel
26:17
Ugyanakkor meg foglak menteni téged a népt?l és ama nemzetekt?l, melyek közé téged küldelek,
|
Apcsel 26:18
Azért küldelek hozzájuk, hogy nyisd meg a szemüket, hozd ki őket a sötétségből a világosságra, a Sátán hatalmából Istenhez. Akkor Isten megbocsátja a bűneiket, és megkapják a helyüket azok között, akik a bennem való hitük által Isten szent népévé lettek.’”
|
Apcsel
26:18
Azért küldelek el, hogy nyisd meg a szemüket, hogy a sötétségből a világosságra, és a Sátán hatalmából az Istenhez térjenek; hogy az énbennem való hit által megkapják bűneik bocsánatát, és örökséget nyerjenek azok között, akik megszenteltettek.
|
Apcsel
26:18
hogy szemüket megnyisd, hogy sötétségb?l világosságra térítsd ?ket, sátán fennhatósága alól Istenhez, hogy a belém vetett hit által elvehessék vétkeik bocsánatát és örök részt a megszenteltek között.
|
Apcsel 26:19
„Agrippa király, miután láttam ezt a mennyei látomást, engedelmeskedtem.
|
Apcsel
26:19
Ezért, Agrippa király, nem voltam engedetlen a mennyei látomás iránt,
|
Apcsel
26:19
Innen van, király, hogy nem lettem engedetlen az égi látomás iránt,
|
Apcsel 26:20
Először Damaszkuszban, majd Jeruzsálemben és egész Júdeában mindenhol hirdettem a zsidóknak és nem zsidóknak egyaránt, hogy változtassák meg a gondolkodásukat és az életüket. Sürgettem őket, hogy forduljanak Istenhez. Bíztattam őket, hogy éljenek úgy, hogy a tetteik bizonyítsák a szívük megváltozását.
|
Apcsel
26:20
hanem először Damaszkuszban és Jeruzsálemben, majd Júdea lakóinak és a pogányoknak hirdettem, hogy térjenek meg, forduljanak az Istenhez, és éljenek a megtéréshez méltóan.
|
Apcsel
26:20
hanem el?ször a damaszkusziaknak, aztán a jeruzsálemieknek és a Júda egész földjén, majd a nemzeteknek hirdettem, hogy új felismerésre térjenek és hogy odaforduljanak Istenhez, aztán az új felismerésre téréshez méltó tetteket cselekedjenek.
|
Apcsel 26:21
Ezért fogtak el engem a zsidók, amikor a Templomban voltam, és ezért akartak megölni.
|
Apcsel
26:21
Ezért fogtak el engem a zsidók a templomban, és ezért akartak kivégezni.
|
Apcsel
26:21
Ilyen dolgok miatt fogtak el engem a zsidók a szent helyen és kísérelték meg, hogy meggyilkoljanak.
|
Apcsel 26:22
Isten azonban mind a mai napig megsegített. Ezért állok itt ma is előttetek, és tanúskodom ezekről a dolgokról mindenkinek, közönséges embereknek és hatalmasoknak egyaránt. Csak ugyanazt mondom, amit már Mózes és a próféták is előre megmondtak, hogy meg fog történni.
|
Apcsel
26:22
De mivel az Isten mind e mai napig megsegített, itt állok, és bizonyságot teszek kicsinyeknek és nagyoknak, és semmit sem mondok azon kívül, amit Mózes és a próféták megjövendöltek:
|
Apcsel
26:22
Elnyerve, s a mai napig élvezve az isteni gondviselés oltalmát, itt állok mégis, és bizonyságot teszek kicsinyeknek és nagyoknak, és semmivel sem mondok többet azoknál, amikr?l a próféták és Mózes is megmondták már, hogy azoknak meg kell lenniük:
|
Apcsel 26:23
Megmondták, hogy a Krisztusnak szenvednie kell, és ő lesz az első, aki feltámad a halottak közül. Azt is megmondták, hogy a Krisztus hoz majd világosságot a zsidóknak és a nem zsidóknak is.”
|
Apcsel
26:23
a Krisztusnak szenvednie kell, és mint aki elsőnek támad fel a halottak közül, világosságot fog hirdetni a népnek és a pogányoknak."
|
Apcsel
26:23
hogy tudniillik szenved?nek kell lennie a Krisztusnak, hogy els?ként kell feltámadnia a halottak közül, hogy világosságot kell hirdetnie mind a népnek, mind a nemzeteknek.”
|
Apcsel 26:24
Amikor Pál ezt mondta a saját védelmében, Fesztusz hangosan felkiáltott: „Pál, te megőrültél! A sok tanulás megzavarta az eszedet.”
|
Apcsel
26:24
Mikor pedig ezeket hozta fel védelmére, Fesztusz hangosan így kiáltott: "Bolond vagy te, Pál! A sok tudomány őrültségbe visz."
|
Apcsel
26:24
Amikor Pál védelmére ezeket elmondotta, Fesztusz nagy hangon felkiáltott: „Elment az eszed Pál, a sok tanulás kavarog benned az ?rültségig.”
|
Apcsel 26:25
„Nem vagyok őrült, tisztelt Fesztusz, hiszen amit mondok, igaz, és mindezt komolyan gondolom” — válaszolta Pál.
|
Apcsel
26:25
Pál azonban így válaszolt: "Nem vagyok bolond, nagyra becsült Fesztusz, hanem igaz és józan beszédet szólok.
|
Apcsel
26:25
„Nem vagyok ?rült, magasztos Fesztusz – felelte Pál –, hanem igaz és józan szavakat szólok.
|
Apcsel 26:26
„Agrippa király tudja, miről van szó, előtte nyíltan beszélhetek. Biztos vagyok benne, hogy ő mindezeket ismeri, hiszen nem titokban történtek ezek a dolgok.
|
Apcsel
26:26
Mert tud ezekről a király, akihez bátran szólok, mert nem hiszem, hogy rejtve volna előtte ezek közül bármi is, hiszen nem valami zugban történt dolgok ezek.
|
Apcsel
26:26
Hiszen ismeri a dolgokat a király is, akihez szabadon szólhatok. Meg vagyok gy?z?dve, hogy e dolgok közül semmi sem maradt rejtve ?el?le, mert nem valami zugban történtek ezek.
|
Apcsel 26:27
Agrippa király, hiszel-e abban, amit a próféták írtak? Tudom, hogy hiszel.”
|
Apcsel
26:27
Hiszel-e Agrippa király a prófétáknak? Tudom, hogy hiszel."
|
Apcsel
26:27
Hiszel Agrippa király a prófétáknak? Tudom, hogy hiszel.”
|
Apcsel 26:28
Ekkor Agrippa így szólt Pálhoz: „még egy kis erőfeszítés, és engem is rábeszélsz, hogy keresztény legyek.”
|
Apcsel
26:28
Agrippa így szólt Pálhoz: "Majdnem ráveszel engem is, hogy keresztyénnyé legyek!"
|
Apcsel
26:28
Agrippa erre így szólt Pálhoz: „Rövidesen ráveszel, hogy én is keresztyénként lépjek fel.”
|
Apcsel 26:29
Pál így felelt: „Nem az számít, hogy kis, vagy nagy erőfeszítéssel, de arra kérem Istent, hogy te is, Agrippa király, meg mind a többiek is, akik ma hallgattok engem legyetek hozzám hasonlóak, ezeket a láncokat kivéve.”
|
Apcsel
26:29
Pál pedig így válaszolt: "Kérem az Istentől, hogy előbb vagy utóbb nem csak te, hanem azok is, akik ma hallgatnak engem, olyanná legyenek, amilyen én is vagyok e bilincsek nélkül."
|
Apcsel
26:29
Mire Pál: „Esdek az Istennek, hogy akár rövidesen, akár hosszabb id? múltán nemcsak te, hanem mindazok, akik ma hallgatnak engem, olyanokká legyenek, amilyen én vagyok, ezeket a bilincseket kivéve.”
|
Apcsel 26:30
Ekkor Agrippa király, Fesztusz, a helytartó, Bereniké és a többiek is mind felálltak, és kimentek a teremből.
|
Apcsel
26:30
Ezután felállt a király, a helytartó, Bereniké, és felálltak a velük együtt ülők.
|
Apcsel
26:30
Erre a király, a helytartó, Berniké és a velük ül?k felkeltek,
|
Apcsel 26:31
Közben beszélgettek maguk között: „Ez az ember semmi olyat nem tett, amivel halálbüntetést vagy börtönt érdemelne.”
|
Apcsel
26:31
Távozóban így beszélgettek egymás között: "Semmi halálra vagy fogságra méltó dolgot nem tett ez az ember."
|
Apcsel
26:31
elvonultak és azt beszélték egymás között, hogy ez az ember semmi olyant nem cselekszik, ami halált vagy bilincset érdemelne.
|
Apcsel 26:32
Agrippa így szólt Fesztuszhoz: „Akár szabadon is engedhetnénk ezt a Pált, ha nem mondta volna, hogy a császárhoz akar menni.”
|
Apcsel
26:32
Agrippa pedig ezt mondta Fesztusznak: "Szabadon lehetne bocsátani ezt az embert, ha nem fellebbezett volna a császárhoz."
|
Apcsel
26:32
Agrippa pedig mondta Fesztusznak: „Ezt az embert szabadon lehetett volna bocsátani, ha a császárra nem fellebbezett volna.”
|
