Apcsel 16:1
Pál eljutott Derbébe és Lisztrába is. Élt ott egy Timóteus nevű tanítvány, akinek az anyja hívő zsidó, az apja pedig görög volt.
|
Apcsel
16:1
Eljutottak Derbébe és Lisztrába is. Volt ott egy Timóteus nev? tanítvány, hív? zsidó asszonynak, de hellén apának fia,
|
Apcsel
16:1
Így jutott el Derbébe, majd Lisztrába is. Volt ott egy Timóteus nevű tanítvány, egy hívő zsidó asszonynak és egy görög apának a fia,
|
Apcsel 16:2
Timóteusról jó véleménye volt a lisztrai és az ikóniumi testvéreknek.
|
Apcsel
16:2
ki mellett jó bizonyságot tettek a Lisztrában és Ikóniumban él? testvérek.
|
Apcsel
16:2
akiről dicsérőleg szóltak a lisztrai és ikóniumi testvérek.
|
Apcsel 16:3
Pál azt akarta, hogy Timóteus is vele utazzon. De azon a környéken a zsidók mind tudták, hogy Timóteus apja görög volt. Ezért Pál körülmetélte Timóteust a zsidók kedvéért.
|
Apcsel
16:3
Pál azt akarta, hogy Timóteus vele utazzék el, fogta hát és körülmetélte ?t a zsidók miatt, kik azokon a helyeken laktak. Mindnyájan tudták ugyanis, hogy hellén volt az apja.
|
Apcsel
16:3
Pál őt magával akarta vinni, ezért az ott lakó zsidókra tekintettel körülmetélte őt. Mert mindenki tudta, hogy az apja görög volt.
|
Apcsel 16:4
Ezután együtt végigjárták a városokat. Mindenhol elmondták a hívőknek a jeruzsálemi apostolok és gyülekezeti vezetők határozatát.
|
Apcsel
16:4
Amikor átutaztak a városokon, átadták nekik, hogy meg?rizzék azokat a rendelkezéseket, melyeket a Jeruzsálembeli apostolok és vének határozatként kimondottak.
|
Apcsel
16:4
Amikor végigjárták a városokat, átadták nekik azokat a határozatokat, amelyeket a jeruzsálemi apostolok és vének hoztak, hogy tartsák meg azokat.
|
Apcsel 16:5
Így a gyülekezetek erősödtek a hitben, és naprólnapra egyre több ember csatlakozott hozzájuk.
|
Apcsel
16:5
Az eklézsiák eközben napról-napra szilárdultak a hitben és gyarapodtak számban.
|
Apcsel
16:5
A gyülekezetek pedig erősödtek a hitben, és naponként gyarapodtak lélekszámban.
|
Apcsel 16:6
Pál, és akik vele együtt mentek, Ázsiában is szerették volna hirdetni Isten üzenetét, de a Szent Szellem nem engedte nekik, hogy arrafelé menjenek. Ezért keresztülutaztak Frígia és Galácia vidékén.
|
Apcsel
16:6
Azután Frígiát és a Galata vidékét járták be, minthogy a Szent Szellem eltiltotta ?ket attól, hogy Ázsiában szólják az igét.
|
Apcsel
16:6
Azután átmentek Frígia és Galácia földjén, mivel a Szentlélek nem engedte nekik, hogy hirdessék az igét Ázsiában.
|
Apcsel 16:7
Amikor Mízia határához értek, Bitíniába akartak menni, de Jézus Szelleme oda sem engedte őket.
|
Apcsel
16:7
Elmentek Mizia mellett, és megkísérelték, hogy Bitiniába utazzanak, de Jézusnak szelleme nem engedte ?ket.
|
Apcsel
16:7
Amikor Mízia felé mentek, Bitíniába próbáltak eljutni, de Jézus Lelke nem engedte őket.
|
Apcsel 16:8
Ezért Mízia mellett elhaladva Tróászba mentek.
|
Apcsel
16:8
Így Mizia mellett elmenvén, Troászba szálltak alá.
|
Apcsel
16:8
Erre Mízián áthaladva lementek Tróászba.
|
Apcsel 16:9
Azon az éjszakán Pál látomást látott: egy Macedóniai férfi állt előtte, és így kérte: „Gyere át a tengeren Macedóniába, és segíts nekünk!”
|
Apcsel
16:9
Itt Pál az éjszakában látomást látott: egy macedón férfi állott el?tte és kérlelte ?t: „Jöjj át Macedóniába és segíts rajtunk.”
|
Apcsel
16:9
Egy éjjel látomás jelent meg Pálnak: egy macedón férfi állt előtte, és ezekkel a szavakkal kérlelte őt: "Jöjj át Macedóniába, légy segítségünkre!"
|
Apcsel 16:10
Pál látomása után azonnal elhatároztuk, hogy Macedóniába megyünk. A látomásból megértettük, hogy Isten oda hívott bennünket, hogy ott is hirdessük az örömhírt.
|
Apcsel
16:10
Mihelyt a látomást látta, tüstént azon voltunk, hogy Macedóniába induljunk, mert úgy következtettünk, hogy az Isten arra hívott minket, hogy a macedónoknak szóljuk az örömüzenetet.
|
Apcsel
16:10
A látomás után nyomban igyekeztünk elmenni Macedóniába, mert megértettük: oda hívott minket az Isten, hogy hirdessük nekik az evangéliumot.
|
Apcsel 16:11
Tróászban hajóra szálltunk, és egyenesen Szamotráké szigetére mentünk. Innen másnap továbbhajóztunk Neápoliszba, majd
|
Apcsel
16:11
Troászból hajón egyenesen Szamotrákiába siettünk, a következ? napon Neápoliszba,
|
Apcsel
16:11
Elhajóztunk tehát Tróászból; egyenesen Szamotrákéba mentünk, másnap meg Neápoliszba,
|
Apcsel 16:12
a macedóniai Filippi városába érkeztünk, ahol rómaiak laktak. Ez volt a legfontosabb város Macedóniának ebben a részében. Itt több napot töltöttünk.
|
Apcsel
16:12
onnan Filippibe, mely a macedóniai táj els? városa, római kolónia. Bizonyos id?t ebben a városban töltöttünk.
|
Apcsel
16:12
onnan pedig Filippibe, amely Macedónia vidékének első városa, római település volt. Néhány napot ebben a városban töltöttünk.
|
Apcsel 16:13
Szombaton kimentünk a városkapun túl, a folyóhoz. Azt gondoltuk, hogy ott van az a hely, ahol az emberek imádkozni szoktak. Néhány asszony összegyűlt a folyóparton. Leültünk, és beszélgettünk velük.
|
Apcsel
16:13
Szombatnapon kimentünk a városon kívül egy folyó mellé, ahol – úgy gondoltuk – imádkozás lesz. Leültünk és beszélgettünk az összegy?lt asszonyokkal.
|
Apcsel
16:13
Szombaton kimentünk a városkapun kívülre, egy folyó mellé, ahol tudomásunk szerint imádkozni szoktak. Leültünk, és szóltunk az egybegyűlt asszonyokhoz.
|
Apcsel 16:14
Volt közöttük egy asszony Thiatíra városából, akit Lídiának hívtak. Kereskedő volt, bíbor színű ruhákat árult. Ez a Lídia az igaz Istent imádta. Amíg hallgatta, amit mondtunk, az Úr megnyitotta a szívét, és elfogadta, amit Pál mondott.
|
Apcsel
16:14
Az egyik asszony, Lídia nev?, ki Tiatírából való bíborárus és istenfél? volt, hallgatott ránk. Ennek Isten megnyitotta szívét, hogy figyeljen arra, amit Pál beszél.
|
Apcsel
16:14
Hallgatott minket egy Lídia nevű istenfélő asszony, egy Thiatírából való bíborárus is, akinek az Úr megnyitotta a szívét, hogy figyeljen arra, amit Pál mond.
|
Apcsel 16:15
Ezután egész családjával együtt bemerítkezett, majd meghívott bennünket a házába. Ezt mondta: „Ha elfogadtok engem az Úr igazi követőjének, akkor gyertek hozzám, és legyetek vendégeim!” Így rábeszélt bennünket, hogy vele menjünk.
|
Apcsel
16:15
Mihelyt azután ? és a háza bemerítkezett, kérlelni kezdett minket: „Ha úgy ítéltek, hogy én h? vagyok az Úrhoz, jöjjetek be házamba és maradjatok nálam.” Er?szakkal is kényszerített minket.
|
Apcsel
16:15
Amikor pedig házanépével együtt megkeresztelkedett, azt kérte: "Ha úgy látjátok, hogy az Úr híve vagyok, jöjjetek, szálljatok meg a házamban!" És kérlelt bennünket.
|
Apcsel 16:16
Történt egyszer, hogy amikor az imádkozás helyére mentünk, szembejött velünk egy rabszolgaleány, akiben a jövendőmondás szelleme lakott. Ez a leány sok pénzt szerzett a gazdáinak azzal, hogy előre megmondta az embereknek, mi fog történni velük.
|
Apcsel
16:16
De történt, hogy amikor éppen az imádkozásra mentünk, egy fiatal rabszolgálóval találkoztunk, akiben jós szellem volt, ki jósolgatásával nagy nyereséget szerzett gazdáinak.
|
Apcsel
16:16
Történt pedig egyszer, hogy amikor az imádkozás helyére mentünk, egy szolgálóleány jött velünk szembe, akiben jövendőmondó lélek volt, és jóslásával nagy hasznot hajtott gazdáinak.
|
Apcsel 16:17
Folyton Pál és a csoportja után ment, és közben így kiáltozott: „Ezek az emberek a Magasságos Isten szolgái. Megmondják nektek, hogyan menekülhettek meg!”
|
Apcsel
16:17
Ez követte Pált és minket, és azt kiáltozta: „Ezek az emberek a legmagasabb Istennek rabszolgái és nektek a menekülés útját hirdetik.”
|
Apcsel
16:17
Követte Pált és minket, és így kiáltozott: "Ezek az emberek a Magasságos Isten szolgái, akik az üdvösség útját hirdetik nektek!"
|
Apcsel 16:18
Ez így ment több napon keresztül. Végül Pál megharagudott, hátrafordult, és azt mondta a leányban lakó gonosz szellemnek: „Jézus Krisztus nevében megparancsolom neked, hogy menj ki ebből a leányból!” Erre a jövendőmondó szellem azonnal kiment belőle.
|
Apcsel
16:18
Sok napon át tette ezt, végre Pál, mivel ránehezedett a dolog, megfordult és ezt mondta a szellemnek: „A Krisztus Jézus nevével megparancsolom neked, hogy menj ki bel?le!” Az abban az órában ki is ment.
|
Apcsel
16:18
Ezt több napon át is művelte. Pált azonban bosszantotta ez. Ezért megfordult, és ezt mondta a léleknek: "Parancsolom neked Jézus Krisztus nevében, hogy menj ki belőle!" És az még abban az órában kiment belőle.
|
Apcsel 16:19
A rabszolgaleány gazdái megértették, hogy többé nem tudnak pénzt keresni a leány segítségével. Ezért megfogták Pált és Szilászt, és a piactérre hurcolták őket a város vezetői elé.
|
Apcsel
16:19
Mikor azonban a lány urai meglátták, hogy remélt nyereségük elveszett, megragadták Pált és Szilást és az elöljárók elé a piacra vonszolták ?ket.
|
Apcsel
16:19
Amikor látták urai, hogy odalett az, amiből hasznot reméltek, megragadva Pált és Szilászt, a hatóság elé, a főtérre hurcolták őket.
|
Apcsel 16:20
Amikor oda értek, ezt mondták: „Ezek az emberek zsidók, és megzavarják városunkat.
|
Apcsel
16:20
Miután katonai parancsnokok elé állították ?ket, így szóltak: „Ezek az emberek fellázítják városunkat. Zsidó létükre
|
Apcsel
16:20
Azután az elöljárók elé vezették őket, és ezt mondták: "Ezek az emberek felforgatták városunkat.
|
Apcsel 16:21
Olyan szokásokat tanítanak, amelyeket nekünk nem szabad elfogadnunk, vagy követnünk, mert római polgárok vagyunk.”
|
Apcsel
16:21
olyan erkölcsöket hirdetnek, melyeket nekünk, rómaiaknak sem elfogadnunk, sem megtennünk nem szabad.”
|
Apcsel
16:21
Zsidók lévén, olyan szokásokat hirdetnek, amelyeket nekünk nem szabad sem átvennünk, sem követnünk, mert rómaiak vagyunk."
|
Apcsel 16:22
Velük együtt az összegyűlt emberek is vádolták Pált és Szilászt. A város vezetői pedig megparancsolták, hogy tépjék le róluk a ruhát, és korbáccsal verjék meg őket.
|
Apcsel
16:22
Ellenük fordult a tömeg is. A parancsnokok erre letépették ruháikat, s megparancsolták, hogy botozzák meg ?ket.
|
Apcsel
16:22
Velük együtt a sokaság is rájuk támadt, az elöljárók pedig letépették ruhájukat, és megbotoztatták őket.
|
Apcsel 16:23
Így Pált és Szilászt jól megkorbácsolták, majd börtönbe zárták. Megparancsolták a börtönőrnek, hogy szigorúan őrizze őket.
|
Apcsel
16:23
Miután sok vessz?csapást mértek rájuk, börtönbe vetették ?ket s megparancsolták a foglárnak, hogy biztos ?rizet alatt tartsa ?ket.
|
Apcsel
16:23
Sok ütést mértek rájuk, majd börtönbe vetették őket, és megparancsolták a börtönőrnek, hogy gondosan őrizze őket.
|
Apcsel 16:24
Ezért a börtönőr bevitte őket a börtön belsejébe, és megkötözte a lábukat.
|
Apcsel
16:24
A porkoláb a parancs vétele után a bels? tömlöcbe vetette ?ket és a lábukat biztonság végett kalodába zárta.
|
Apcsel
16:24
Az pedig, mivel ilyen parancsot kapott, a belső börtönbe vetette őket, és a lábukat kalodába zárta.
|
Apcsel 16:25
A börtönben az éjszaka közepén Pál és Szilász imádkoztak, és dicséreteket énekeltek Istennek, a többi fogoly pedig hallgatta őket.
|
Apcsel
16:25
Éjféltájban Pál és Szilás imádkoztak, és énekkel magasztalták Istent, a foglyok pedig hallgatták ?ket.
|
Apcsel
16:25
Éjféltájban Pál és Szilász imádkozott, és énekkel magasztalta az Istent. A foglyok pedig hallgatták őket.
|
Apcsel 16:26
Hirtelen erős földrengés támadt. Olyan nagy volt a földrengés, hogy még a börtön alapja is beleremegett. A börtön minden ajtaja azonnal kinyílt, és a foglyokról leestek a láncok.
|
Apcsel
16:26
Hirtelen nagy földrengés támadt, úgyhogy a tömlöc alapjai is megrendültek, tüstént kinyíltak az összes ajtók és mindnyájuk bilincsei lehullottak.
|
Apcsel
16:26
Ekkor hirtelen nagy földrengés támadt, úgyhogy megrendültek a börtön alapjai, hirtelen kinyílt minden ajtó, és mindegyikükről lehulltak a bilincsek.
|
Apcsel 16:27
A börtönőr felébredt, és látta, hogy a börtönajtók nyitva vannak. Ekkor a kardjával meg akarta ölni magát, mert azt hitte, hogy a foglyok megszöktek.
|
Apcsel
16:27
A tömlöctartó, ahogy álmából felriadt s meglátta, hogy a tömlöc ajtajai nyitva vannak, kardot rántott és el akarta magát pusztítani, mert azt hitte, hogy a foglyok elmenekültek.
|
Apcsel
16:27
Amikor a börtönőr felriadt álmából, és meglátta, hogy nyitva vannak a börtönajtók, kivonta a kardját, és végezni akart magával, mert azt hitte, hogy megszöktek a foglyok.
|
Apcsel 16:28
De Pál hangosan odakiáltott neki: „Ne öld meg magad, mert mindannyian itt vagyunk!”
|
Apcsel
16:28
Pál azonban hangosan rákiáltott: „Ne tégy magadban semmi kárt, mert mindnyájan itt vagyunk.”
|
Apcsel
16:28
Pál azonban hangosan rákiáltott: "Ne tégy kárt magadban, mert valamennyien itt vagyunk!"
|
Apcsel 16:29
Az őr erre szólt, hogy hozzanak valami világító eszközt, majd berohant a börtönbe. Remegett a félelemtől, és Pál meg Szilász lába elé borult.
|
Apcsel
16:29
Az erre világosságot kért és beugrott. Reszketve borult Pál és Szilás elé,
|
Apcsel
16:29
Erre az világosságot kért, berohant, és remegve borult Pál és Szilász elé;
|
Apcsel 16:30
Azután kivezette őket, és azt kérdezte: „Uraim, mit tegyek, hogy megmeneküljek?”
|
Apcsel
16:30
majd kivezette ?ket és így szólott: „Uraim, mit kell tennem, hogy megmeneküljek?”
|
Apcsel
16:30
majd kivezette őket, és ezt kérdezte: "Uraim, mit kell cselekednem, hogy üdvözüljek?"
|
Apcsel 16:31
Pálék így válaszoltak: „Higgy az Úr Jézusban, és megmenekülsz, te is meg a családod is.”
|
Apcsel
16:31
„Higgy az Úrban, Jézusban – felelték azok – s megmenekülsz te is, a házad is.”
|
Apcsel
16:31
Ők pedig így válaszoltak: "Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe!"
|
Apcsel 16:32
Elmondták az Úr üzenetét a börtönőrnek és mindazoknak, akik a házában voltak.
|
Apcsel
16:32
Azután az Isten igéjét szólták mindazoknak, akik a házában voltak.
|
Apcsel
16:32
Ekkor hirdették az Isten igéjét neki és mindazoknak, akik a házában voltak.
|
Apcsel 16:33
Ő pedig még akkor éjjel kimosta Pál és Szilász sebeit, és egész családjával együtt bemerítkezett.
|
Apcsel
16:33
A porkoláb azután az éjszakának még abban az órájában magához fogadta ?ket, és sebeiket kimosta. Nyomban be is merítkeztek, ? is, az övéi is mindannyian.
|
Apcsel
16:33
Ő pedig magához fogadta őket az éjszakának még abban az órájában, kimosta sebeiket, és azonnal megkeresztelkedett egész háza népével együtt.
|
Apcsel 16:34
Ezután behívta őket a házába, enni adott nekik, és egész családjával együtt nagyon örült annak, hogy most már ők is hittek Istenben.
|
Apcsel
16:34
Majd felvezette ?ket házába, asztalt tett eléjük és egész házával ujjongott, hogy Istenben hív?vé lehetett.
|
Apcsel
16:34
Azután házába vitte őket, asztalt terített nekik, és örvendezett, hogy egész háza népével együtt hisz az Istenben.
|
Apcsel 16:35
Reggel a város vezetői katonákat küldtek a börtönőrhöz, ezzel az üzenettel: „Engedd szabadon azokat az embereket!”
|
Apcsel
16:35
Mikor kinappalodott, a katonai parancsnokok ily üzenettel küldötték oda a poroszlókat: „Bocsásd el azokat az embereket!”
|
Apcsel
16:35
Amikor megvirradt, elküldték az elöljárók a törvényszolgákat, és azt üzenték: "Bocsásd szabadon azokat az embereket!"
|
Apcsel 16:36
A börtönőr pedig megmondta ezt Pálnak: „A város vezetői azt üzenték, hogy engedjelek szabadon benneteket. Ezért most szabadok vagytok. Menjetek békével!”
|
Apcsel
16:36
A tömlöctartó közölte e szavakat Pállal: „A katonai parancsnokok ideüzentek, hogy el kell titeket bocsátani. Most hát induljatok el, utazzatok el békességgel!”
|
Apcsel
16:36
A börtönőr nyomban tudtára adta Pálnak ezt az üzenetet: "Az elöljárók ide küldtek, hogy bocsássalak szabadon titeket: most tehát távozzatok, menjetek el békességgel!"
|
Apcsel 16:37
De Pál így szólt a katonákhoz: “Vezetőitek nem bizonyították be, hogy valami bűnt követtünk volna el. Ennek ellenére az emberek előtt megvertek, és börtönbe zártak bennünket. Mi római állampolgárok vagyunk, és jogaink vannak. Most meg titokban akarnak bennünket elküldeni?! Azt már nem! Jöjjenek csak ide, és ők maguk vezessenek ki minket!”
|
Apcsel
16:37
De Pál így szólott hozzájuk: „Elítéletlenül nyilvánosan megverettek minket, s noha római polgárok vagyunk, tömlöcbe vetettek, most pedig titkon ?znek ki bennünket. Ez így nem megy. Jöjjenek el maguk a parancsnokok és vezessenek ki bennünket!”
|
Apcsel
16:37
Pál azonban így szólt hozzájuk: "Megvertek minket nyilvánosan, ítélet nélkül, és börtönbe vetettek, holott római polgárok vagyunk; most pedig titokban akarnak elküldeni minket? Azt nem, hanem jöjjenek ide, és ők maguk vezessenek ki bennünket!"
|
Apcsel 16:38
A katonák visszamentek a város vezetőihez, és elmondták, amit Pál üzent. Amikor a vezetők megtudták, hogy Pál és Szilász római állampolgárok, megijedtek.
|
Apcsel
16:38
A poroszlók hírül vitték a parancsnokoknak e szavakat. Mikor azok meghallották, megijedtek amiatt, hogy rómaiak.
|
Apcsel
16:38
A törvényszolgák pedig jelentették ezt a dolgot az elöljáróknak. Amikor ezek meghallották, hogy rómaiakról van szó, megijedtek,
|
Apcsel 16:39
Odamentek hozzájuk, és bocsánatot kértek tőlük. Azután kivezették őket a börtönből, és kérték, hogy menjenek el a városból.
|
Apcsel
16:39
Elmentek hát és szívükre beszéltek, majd kivezették, és kérlelni kezdték ?ket, hogy távozzanak el a városból.
|
Apcsel
16:39
elmentek, és bocsánatot kértek tőlük, majd kivezették őket, és kérték, hogy távozzanak a városból.
|
Apcsel 16:40
Pál és Szilász a börtönből Lídia házához ment. Ott találkoztak a testvérekkel, bátorították őket, majd továbbmentek Filippiből.
|
Apcsel
16:40
Erre kimentek a tömlöcb?l és bementek Lídiához. Ahogy meglátták a testvéreket, bátorították ?ket. Azután eltávoztak a városból.
|
Apcsel
16:40
Amint kijöttek a börtönből, elmentek Lídiához, és látva a testvéreket, bátorították őket, majd eltávoztak.
|
