Lukács Evangéliuma 24. fejezet - Bibliák: Károli Biblia, Új fordítású Biblia, Egyszerű fordítású Biblia, Károli Biblia, Csia Lajos

<<< >>>

Lukács 24:1 A hétnek első napján pedig kora reggel a sírhoz menének, vivén az elkészített fűszerszámokat, és némely más asszonyok is velök.	Lukács 24:1 Szombaton ugyan nyugodtak a parancsolat szerint, de a hét els? napján, még kora szürkületkor a sírhoz mentek, és elvitték az elkészített illatszereket.	Lukács 24:1 A hét első napján pedig kora hajnalban elmentek a sírhoz, és magukkal vitték az elkészített illatszereket.
Lukács 24:2 És a követ a sírról elhengerítve találák.	Lukács 24:2 A követ a sírról elhengerítve találták,	Lukács 24:2 A követ a sírbolt elől elhengerítve találták,
Lukács 24:3 És mikor bementek, nem találák az Úr Jézus testét.	Lukács 24:3 majd amikor beléptek, nem lelték az Úrnak, Jézusnak a testét:	Lukács 24:3 és amikor bementek, nem találták az Úr Jézus testét.
Lukács 24:4 És lőn, hogy mikor ők e felett megdöbbenének, ímé két férfiú álla melléjök fényes öltözetben:	Lukács 24:4 Míg ?k a dolog miatt megzavarodva álltak, történt, hogy egyszerre villogó ruházatban két férfi állott melléjük.	Lukács 24:4 Amikor emiatt tanácstalanul álltak, két férfi lépett melléjük fénylő ruhában.
Lukács 24:5 És mikor ők megrémülvén a földre hajták orczájokat, azok mondának nékik: Mit keresitek a holtak között az élőt?	Lukács 24:5 Mialatt ?ket félelem tartotta megszállva, s arcukat a földre szegték, amazok így szóltak hozzájuk: „Mit keresitek az él?t a holtak között?	Lukács 24:5 Majd amikor megrémülve a földre szegezték tekintetüket, azok így szóltak hozzájuk: "Mit keresitek a holtak között az élőt?
Lukács 24:6 Nincs itt, hanem feltámadott: emlékezzetek rá, mint beszélt néktek, még mikor Galileában volt,	Lukács 24:6 Nincs itt, hanem feltámadott. Emlékezzetek meg, hogyan mondta nektek, mikor még Galileában volt:	Lukács 24:6 Nincs itt, hanem feltámadt. Emlékezzetek vissza, hogyan beszélt nektek, amikor még Galileában volt:
Lukács 24:7 Mondván: Szükség az ember Fiának átadatni a bűnös emberek kezébe, és megfeszíttetni, és harmadnapon feltámadni.	Lukács 24:7 Az ember Fiát át kell, hogy adják vétkez? emberek kezére, meg kell, hogy feszítsék, de harmadnapon fel kell támadnia.”	Lukács 24:7 az Emberfiának bűnös emberek kezébe kell adatnia, és megfeszíttetnie, és a harmadik napon feltámadnia."
Lukács 24:8 Megemlékezének azért az ő szavairól.	Lukács 24:8 Vissza is emlékeztek szavaira,	Lukács 24:8 Ekkor visszaemlékeztek az ő szavaira,
Lukács 24:9 És visszatérvén a sírtól, elmondák mindezeket a tizenegynek, és mind a többieknek.	Lukács 24:9 s amikor a sírtól visszatértek, hírül vitték mindezeket a tizenegynek és az összes többieknek.	Lukács 24:9 és visszatérve a sírtól, hírül adták mindezt a tizenegynek és a többieknek.
Lukács 24:10 Valának pedig Mária Magdaléna, és Johanna, és a Jakab anyja Mária, és egyéb asszonyok ő velök, a kik ezeket mondák az apostoloknak.	Lukács 24:10 Magdalai Mária, Johanna, Jakab Máriája és a többi n?, akik velük voltak, elmondták ezeket az apostoloknak.	Lukács 24:10 A magdalai Mária, Johanna, valamint a Jakab anyja, Mária és más, velük lévő asszonyok elmondták mindezt az apostoloknak,
Lukács 24:11 De az ő szavuk csak üres beszédnek látszék azok előtt; és nem hivének nékik.	Lukács 24:11 De azoknak úgy t?ntek fel ezek a beszédek, mint üres csacsogás és nem hittek nekik.	Lukács 24:11 de ők üres fecsegésnek tartották ezt a beszédet, és nem hittek nekik.
Lukács 24:12 Péter azonban felkelvén elfuta a sírhoz, és behajolván látá, hogy csak a lepedők vannak ott; és elméne, magában csodálkozván e dolgon.	Lukács 24:12 Péter azonban felkelt, elfutott a sírhoz, és amikor behajolt, csak a leped?ket látta ott. Erre elment, és csodálkozott magában a történteken.	Lukács 24:12 (Péter azonban felkelt, elfutott a sírhoz, és amikor behajolt, csak a lepedőket látta ott. Erre elment, és csodálkozott magában a történteken.)
Lukács 24:13 És ímé azok közül ketten mennek vala ugyanazon a napon egy faluba, mely Jeruzsálemtől hatvan futamatnyira vala, melynek neve vala Emmaus.	Lukács 24:13 Közülük kett? még aznap elindult, s egy Jeruzsálemt?l hatvan stádiumnyi távolságban lev? faluba ment, melynek neve Emmausz.	Lukács 24:13 Tanítványai közül ketten aznap egy faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan futamnyira volt, és amelynek Emmaus a neve,
Lukács 24:14 És beszélgetének magok közt mindazokról, a mik történtek.	Lukács 24:14 Társalgás közben megemlékeztek mindazokról a dolgokról, amely imént történtek velük.	Lukács 24:14 és beszélgettek egymással mindarról, ami történt.
Lukács 24:15 És lőn, hogy a mint beszélgetének és egymástól kérdezősködének, maga Jézus hozzájok menvén, velök együtt megy vala az úton.	Lukács 24:15 Amíg egymással társalogtak, és együtt vitatták a történteket, maga Jézus ért közelükbe, s kísérte útjukat.	Lukács 24:15 Miközben beszélgettek, és vitatkoztak egymással, maga Jézus is melléjük szegődött, és együtt ment velük.
Lukács 24:16 De az ő szemeik visszatartóztatának, hogy őt meg ne ismerjék.	Lukács 24:16 Szemüket azonban valami lefogta úgy, hogy nem ismerték fel ?t.	Lukács 24:16 Látásukat azonban valami akadályozta és nem ismerték fel őt.
Lukács 24:17 Monda pedig nékik: Micsoda szavak ezek, a melyeket egymással váltotok jártotokban? és miért vagytok szomorú ábrázattal?	Lukács 24:17 „Micsoda szavak ezek, amelyeket jártatokban egymással váltotok?” – szólította meg ?ket. Azok sötét arccal megállottak.	Lukács 24:17 Ő pedig így szólt hozzájuk: "Miről beszélgettek egymással útközben?" Erre szomorúan megálltak.
Lukács 24:18 Felelvén pedig az egyik, kinek neve Kleofás, monda néki: Csak te vagy-é jövevény Jeruzsálemben, és nem tudod minémű dolgok lettek abban e napokon?	Lukács 24:18 Egyik, a Kleopás nev? ezt felelte neki: „Te vagy egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudja, hogy mi történt ott ezekben a napokban?”	Lukács 24:18 Majd megszólalt az egyik, név szerint Kleopás, és ezt mondta neki: "Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod mi történt ott ezekben a napokban?"
Lukács 24:19 És monda nékik: Micsoda dolgok? Azok pedig mondának néki: A melyek esének a Názáretbeli Jézuson, ki próféta vala, cselekedetben és beszédben hatalmas Isten előtt és az egész nép előtt:	Lukács 24:19 „Ugyan mi?” – kérdezte t?lük, s azok így feleltek neki: „Hát, amik a názáreti Jézussal estek meg, aki tettben is, szóban is hatalmas próféta volt Isten és az egész nép el?tt,	Lukács 24:19 "Mi történt?" - kérdezte tőlük. Ők így válaszoltak neki: "Az, ami a názáreti Jézussal esett, aki próféta volt, szóban és tettben hatalmas Isten és az egész nép előtt;
Lukács 24:20 És mimódon adák őt a főpapok és a mi főembereink halálos ítéletre, és megfeszíték őt.	Lukács 24:20 hogy mint adták át ?t f?papjaink és elöljáróink halálos ítéletre és feszítették meg ?t,	Lukács 24:20 hogyan adták át a főpapok és a főemberek halálos ítéletre, és hogyan feszítették meg.
Lukács 24:21 Pedig mi azt reméltük, hogy ő az, a ki meg fogja váltani az Izráelt. De mindezek mellett ma van harmadnapja, hogy ezek lettek.	Lukács 24:21 pedig azt reméltük, hogy ? az, aki Izráelt meg fogja váltani. Ám mindezeknek már harmadik napja, hogy megtörténtek.	Lukács 24:21 Pedig mi abban reménykedtünk, hogy ő fogja megváltani Izráelt. De ma már harmadik napja, hogy ezek történtek.
Lukács 24:22 Hanem valami közülünk való asszonyok is megdöbbentettek minket, kik jó reggel a sírnál valának;	Lukács 24:22 S?t még közülünk is néhány asszony megzavart minket. Ezek kora reggel a sírnál voltak,	Lukács 24:22 Ezenfelül néhány közülünk való asszony is megdöbbentett minket, akik kora hajnalban ott voltak a sírboltnál,
Lukács 24:23 És mikor nem találták az ő testét, haza jöttek, mondván, hogy angyalok jelenését is látták, kik azt mondják, hogy ő él.	Lukács 24:23 és mivel nem találták az ? testét, eljöttek és elbeszélték, hogy angyalokat láttak látomásban, s azok állítólag azt mondották volna, hogy ? él.	Lukács 24:23 de nem találták ott a testét; eljöttek és azt beszélték, hogy angyalok jelenését is látták, akik azt hirdették, hogy ő él.
Lukács 24:24 És azok közül némelyek, kik velünk valának, elmenének a sírhoz, és úgy találák, a mint az asszonyok is mondták; őt pedig nem látták.	Lukács 24:24 Ekkor a velünk lev?k közül némelyek elmentek a sírhoz és úgy találták a dolgot, ahogy az asszonyok mondták, ?t azonban nem látták.”	Lukács 24:24 El is mentek néhányan a velünk levők közül a sírhoz, és mindent úgy találtak, ahogyan az asszonyok beszélték; őt azonban nem látták."
Lukács 24:25 És ő monda nékik: Óh balgatagok és rest szívűek mindazoknak elhivésére, a miket a próféták szóltak!	Lukács 24:25 Ekkor Jézus így szólt hozzájuk: „Óh, mily értelmetlenek és rest szív?ek vagytok mindannak elhívésére, amit a próféták mondottak.	Lukács 24:25 Akkor ő így szólt hozzájuk: "Ó, ti balgák! Milyen rest a szívetek arra, hogy mindazt elhiggyétek, amit megmondtak a próféták!
Lukács 24:26 Avagy nem ezeket kellett-é szenvedni a Krisztusnak, és úgy menni be az ő dicsőségébe?	Lukács 24:26 Hát nem ezeket kellett szenvednie a Krisztusnak és azután bemennie dics?ségébe?”	Lukács 24:26 Hát nem ezt kellett-e elszenvednie a Krisztusnak, és így megdicsőülnie?"
Lukács 24:27 És elkezdvén Mózestől és minden prófétáktól fogva, magyarázza vala nékik minden írásokban, a mik ő felőle megirattak.	Lukács 24:27 Azután elkezdte Mózesnél és az összes többi prófétáknál, és elmagyarázta nekik azt, ami az összes iratokban fel?le írva van.	Lukács 24:27 És Mózestől meg valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban róla szólt.
Lukács 24:28 Elközelítének pedig a faluhoz, a melybe mennek vala; és ő úgy tőn, mintha tovább menne.	Lukács 24:28 Mikor közel jutottak ahhoz a faluhoz, ahová utaztak, az útitárs úgy tettette, mintha tovább akarna menni.	Lukács 24:28 Így értek el ahhoz a faluhoz, amelybe igyekeztek. Ő azonban úgy tett, mintha tovább akarna menni.
Lukács 24:29 De kényszeríték őt, mondván: Maradj velünk, mert immár beestvéledik, és a nap lehanyatlott! Beméne azért, hogy velök maradjon.	Lukács 24:29 De er?vel kényszerítenék ?t.” Maradj velünk – mondták. Már este van, bealkonyult.” Erre bement, hogy náluk maradjon.	Lukács 24:29 De azok unszolták és kérték: "Maradj velünk, mert esteledik, a nap is lehanyatlott már!" Bement hát, hogy velük maradjon.
Lukács 24:30 És lőn, mikor leült velök, a kenyeret vévén, megáldá, és megszegvén, nékik adá.	Lukács 24:30 Történt azután, hogy amikor velük együtt asztalhoz d?lt, fogta a kenyeret, megáldotta, megtörte és odaadta nekik.	Lukács 24:30 És amikor asztalhoz telepedett velük, vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és nekik adta.
Lukács 24:31 És megnyilatkozának az ő szemeik, és megismerék őt; de ő eltünt előlük.	Lukács 24:31 Ekkor megnyílt a szemük, és felismerték ?t. ? azonban láthatatlanná vált számukra.	Lukács 24:31 Erre megnyílt a szemük, és felismerték, ő azonban eltűnt előlük.
Lukács 24:32 És mondának egymásnak: Avagy nem gerjedezett-é a mi szívünk mi bennünk, mikor nékünk szóla az úton, és mikor magyarázá nékünk az írásokat?	Lukács 24:32 Ekkor így szóltak egymáshoz: „Nem éreztük-e magunkban, hogy ég a szívünk, amikor az úton szólott hozzánk, amikor megnyitotta nekünk az írásokat?”	Lukács 24:32 Ekkor így szóltak egymásnak: "Nem hevült-e a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, amikor feltárta előttünk az Írásokat?"
Lukács 24:33 És felkelvén azon órában, visszatérének Jeruzsálembe, és egybegyűlve találák a tizenegyet és azokat, a kik velök valának.	Lukács 24:33 Erre felálltak, s még abban az órában visszatértek Jeruzsálembe. A tizenegyet és a velük lev?ket egybegy?lve találták.	Lukács 24:33 Még abban az órában útra keltek, és visszatértek Jeruzsálembe, ahol egybegyűlve találták a tizenegyet és a velük levőket.
Lukács 24:34 Kik ezt mondják vala: Feltámadott az Úr bizonynyal, és megjelent Simonnak!	Lukács 24:34 Azok elbeszélték, hogy valóban feltámadott az Úr, és láthatóan megjelent Simonnak.	Lukács 24:34 Ők elmondták, hogy valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak.
Lukács 24:35 És ezek is elbeszélék, mi történt az úton, mi képen ismerték meg ők a kenyér megszegéséről.	Lukács 24:35 ?k meg el?adták az úti élményeket, meg azt is, hogy miképpen ismerték fel ?t a kenyér megtörésér?l.	Lukács 24:35 Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és hogy miként ismerték fel őt a kenyér megtöréséről.
Lukács 24:36 És mikor ezeket beszélék, megálla maga Jézus ő közöttök, és monda nékik: Békesség néktek!	Lukács 24:36 Mialatt ezeket beszélték, egyszer csak ott állt közöttük.	Lukács 24:36 Miközben ezekről beszélgettek, maga Jézus állt meg közöttük, és így köszöntötte őket: "Békesség nektek!"
Lukács 24:37 Megrémülvén pedig és félvén, azt hivék, hogy valami lelket látnak.	Lukács 24:37 Megrettenve, félelemmel telten úgy vélték, hogy szellemet látnak.	Lukács 24:37 Azok megrettentek, és félelmükben azt hitték, hogy valami szellemet látnak.
Lukács 24:38 És monda nékik: Miért háborodtatok meg, és miért támadnak szívetekben okoskodások?	Lukács 24:38 ? azonban megszólította ?ket: „Miért vagytok nyugtalanok? Miért szállnak fel fontolgatások szívetekben?	Lukács 24:38 Ő azonban így szólt hozzájuk: "Miért rémültetek meg, és miért támad kétség a szívetekben?
Lukács 24:39 Lássátok meg az én kezeimet és lábaimat, hogy én magam vagyok: tapogassatok meg engem, és lássatok; mert a léleknek nincs húsa és csontja, a mint látjátok, hogy nékem van!	Lukács 24:39 Nézzétek meg kezemet és lábamat, hogy én magam vagyok az. Tapintsatok meg, és ismerjétek fel, hogy a szellemnek nincs húsa és csontja,	Lukács 24:39 Nézzétek meg a kezemet és a lábamat, hogy valóban én vagyok. Tapintsatok meg, és lássatok. Mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van."
Lukács 24:40 És ezeket mondván, megmutatá nékik kezeit és lábait.	Lukács 24:40 mint ahogy látjátok, hogy nekem van.”	Lukács 24:40 És ezeket mondva, megmutatta nekik a kezét és a lábát.
Lukács 24:41 Mikor pedig még nem hívék az öröm miatt, és csodálkozának, monda nékik: Van-é itt valami enni valótok?	Lukács 24:41 Még hitetlenek voltak az örömt?l és álmélkodtak, amikor így szólt: „Van-e itt valami ennivalótok?”	Lukács 24:41 Mikor pedig még mindig nem mertek hinni örömükben, és csak csodálkoztak, megkérdezte tőlük: "Van-e itt valami ennivalótok?"
Lukács 24:42 ők pedig adának néki egy darab sült halat, és valami lépesmézet,	Lukács 24:42 Azok egy sült haldarabot adtak oda neki.	Lukács 24:42 Erre adtak neki egy darab sült halat.
Lukács 24:43 Melyeket elvőn, és előttök evék.	Lukács 24:43 Megfogta, és a szemük láttára megette.	Lukács 24:43 Elvette és szemük láttára megette.
Lukács 24:44 És monda nékik: Ezek azok a beszédek, melyeket szóltam néktek, mikor még veletek valék, hogy szükség beteljesedni mindazoknak, a mik megirattak a Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban én felőlem.	Lukács 24:44 Azután így szólt hozzájuk: „Ezekkel a szavakkal mondtam meg nektek, még amikor veletek voltam, hogy be kell teljesedniük mindazoknak, amiket Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban fel?lem megírtak.”	Lukács 24:44 Majd így szólt hozzájuk: "Ezt mondtam nektek, amikor még veletek voltam: be kell teljesednie mindannak, ami meg van írva rólam a Mózes törvényében, a próféták könyvében és a zsoltárokban."
Lukács 24:45 Akkor megnyilatkoztatá az ő elméjöket, hogy értsék az írásokat.	Lukács 24:45 Ekkor megnyitotta értelmüket, hogy belássanak az írásokba.	Lukács 24:45 Akkor megnyitotta értelmüket, hogy értsék az Írásokat,
Lukács 24:46 És monda nékik: Így van megírva, és így kellett szenvedni a Krisztusnak, és feltámadni a halálból harmadnapon:	Lukács 24:46 Azt is mondta nekik: „Így van megírva: A Krisztus szenvedni fog, de harmadnapon feltámad a halottak közül,	Lukács 24:46 és így szólt nekik: "Így van megírva: a Krisztusnak szenvednie kell, de a harmadik napon fel kell támadnia a halottak közül,
Lukács 24:47 És prédikáltatni az ő nevében a megtérésnek és a bűnök bocsánatának minden pogányok között, Jeruzsálemtől elkezdve.	Lukács 24:47 és nevében Jeruzsálemt?l elkezdve az összes nemzetek között hirdetni fogják, hogy a vétkek megbocsátása végett más felismerésre térjenek az emberek.	Lukács 24:47 és hirdetni kell az ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot minden nép között, Jeruzsálemtől kezdve.
Lukács 24:48 Ti vagytok pedig ezeknek bizonyságai.	Lukács 24:48 Ti vagytok ezeknek tanúi.	Lukács 24:48 Ti vagytok erre a tanúk.
Lukács 24:49 És ímé én elküldöm ti reátok az én Atyámnak ígéretét; ti pedig maradjatok Jeruzsálem városában, mígnem felruháztattok mennyei erővel.	Lukács 24:49 Én meg elküldöm reátok Atyám ígéretét. Ti várjátok a városban mindaddig, amíg a Magasságból jöv? hatalomba bele nem öltöztetnek titeket.”	Lukács 24:49 És íme, én elküldöm nektek, akit Atyám ígért, ti pedig maradjatok a városban, amíg fel nem ruháztattok mennyei erővel."
Lukács 24:50 Kivivé pedig őket Bethániáig; és felemelvén az ő kezeit, megáldá őket.	Lukács 24:50 Azután kivezette ?ket Betánia tájékáig, ott rájuk emelte kezét és megáldotta ?ket.	Lukács 24:50 Ezután kivitte őket Betániáig, felemelte a kezét, és megáldotta őket.
Lukács 24:51 És lőn, hogy míg áldá őket, tőlök elszakadván, felviteték a mennybe.	Lukács 24:51 Azalatt amíg áldotta ?ket, történt, hogy elszakadt t?lük.	Lukács 24:51 És miközben áldotta őket, eltávolodott tőlük, és felvitetett a mennybe.
Lukács 24:52 ők pedig imádván őt, visszatérnek nagy örömmel Jeruzsálembe;	Lukács 24:52 ?k meg nagy örvendezéssel visszatértek Jeruzsálembe,	Lukács 24:52 Ekkor leborulva imádták őt, majd nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe;
Lukács 24:53 És mindenkor a templomban valának, dícsérvén és áldván az Istent. Ámen.	Lukács 24:53 és az Istent áldva mindenkor a templomban voltak.	Lukács 24:53 mindig a templomban voltak, és áldották Istent.

Lukács Evangéliuma 23 | Lap tetejére | János Evangéliuma 1

A Biblia, a teljes Szentírás, Istennek a Szent Szellem által inspirált, csalhatatlan kijelentése.
Biblia - Lukács Evangéliuma 24. fejezet - Károli Biblia, Csia Lajos - Újszövetség, Új fordítású Biblia