Hitvallásunk

Kiadványok

Kiadói üzenet

Igehirdetések

Eseménynaptár

Kapcsolat

Linkek

Biblia

Biblia 365

Támogatás


Keresés a Bibliában

Szórészlet(ek):


és:


és:


Bibliai kardiológia - Dr. Tatai István

Dr. Tatai István

Bibliai kardiológia

Bibliai Regiszter -

Bibliai Regiszter

Biblia - nagy méret - keménytáblás -

Biblia - nagy méret - keménytáblás

Bevezetés a Biblia világába 1. -

Bevezetés a Biblia világába 1.

Gyermek Bibliaiskola Munkafüzet 3. rész -

Gyermek Bibliaiskola Munkafüzet 3. rész

Y Design

Bibliafordítások - Károli Biblia
Apostolok Cselekedetei 13. fejezet


 

  <<< >>>  

  Apcsel 13:1 A szíriai Antiókhia gyülekezetében volt néhány próféta és tanító: Barnabás, Simeon (akit Nigernek is neveztek), Lucius (aki Ciréne városából jött), Manaén (aki együtt nevelkedett Heródes királlyal), és Saul.
  Apcsel 13:1 Antióhiában az ott lev? eklézsiában próféták és tanítók m?ködtek: Barnabás, Simeon, akit Nigernek neveztek, cirénei Luciusz, Manaén, Heródes negyedes fejedelem tejtestvére és Saul.
  Apcsel 13:1 Antiókhiában, az ottani gyülekezetben volt néhány próféta és tanító: Barnabás és Simeon, akit Nigernek is hívtak, cirénei Lucius és Manaén, aki Heródes negyedes fejedelemmel együtt nevelkedett, valamint Saul.
  Apcsel 13:2 Amikor ezek a az emberek az Úrnak szolgáltak és böjtöltek, így szólt hozzájuk a Szent Szellem: „Válasszátok külön nekem Barnabást és Sault! Én választottam ki őket, hogy elvégezzenek egy különleges feladatot.
  Apcsel 13:2 Mialatt az Úrnak szolgálatát teljesítették és böjtöltek, megszólalt a Szent Szellem: „Válasszátok most nekem külön Barnabást és Sault arra a munkára, amelyre elhívtam ?ket.”
  Apcsel 13:2 Egyszer, amikor ezek az Úrnak szolgáltak és böjtöltek, ezt mondta a Szentlélek: "Válasszátok ki nekem Barnabást és Sault arra a munkára, amelyre elhívtam őket."
  Apcsel 13:3 Ezért, miután újra böjtöltek és imádkoztak, Barnabásra és Saulra tették kezüket, és elküldték őket, hogy teljesítsék azt a feladatot.
  Apcsel 13:3 Akkor böjtölés és imádkozás után rájuk tették kezüket, és útnak bocsátották ?ket.
  Apcsel 13:3 Akkor böjtölés, imádkozás és kézrátétel után elbocsátották őket.
  Apcsel 13:4 Barnabás és Saul, miután ilyen módon kiküldte őket a Szent Szellem, elindultak. Először Szeleukia kikötőjébe mentek, ahol hajóra szálltak, és Ciprus szigetére utaztak.
  Apcsel 13:4 Azután, hogy a Szent Szellem útnak indította ?ket, lementek Szeleukiába, onnan elhajóztak Ciprusba.
  Apcsel 13:4 Ők tehát a Szentlélektől kiküldve lementek Szeleukiába, onnan pedig elhajóztak Ciprusba.
  Apcsel 13:5 Amikor Szalamisz városába értek, a zsidók zsinagógáiba mentek, és hirdették az Isten üzenetét. János is velük volt: segített Barnabásnak és Saulnak.
  Apcsel 13:5 Szalamiszbe érkeztek, és ott Isten igéjét hirdették a zsidók zsinagógáiban. János is velük volt szolgaként.
  Apcsel 13:5 Amikor Szalamiszba értek, hirdették az Isten igéjét a zsidók zsinagógáiban. János is velük volt, mint segítőtárs.
  Apcsel 13:6 Azután bejárták Ciprus szigetét egészen Páfosz városáig. Ott találkoztak egy zsidó származású varázslóval, akit Bar-Jezusnak, görögül Elimásznak hívtak. Ez hamis prófétavolt,
  Apcsel 13:6 Mikor az egész sziget bejárása után Páfuszba érkeztek, egy emberre bukkantak ott, aki mágus, hamis próféta volt s neve Bárjézu volt.
  Apcsel 13:6 Miután bejárták az egész szigetet Páfoszig, találkoztak egy zsidó mágussal és álprófétával, akinek Barjézus volt a neve.
  Apcsel 13:7 és igyekezett mindig a kormányzó, Szergiusz Paulusz közelében maradni. A kormányzó nagyon okos ember volt, és meghívta Barnabást és Sault, hogy neki is mondják el Isten üzenetét.
  Apcsel 13:7 Ez a férfi egy mély belátású férfiúnak Szergiusz Paulusz helytartónak udvarában tartózkodott, ki Barnabást és Sault magához hívatta és azon volt, hogy Isten igéjét hallgathassa.
  Apcsel 13:7 Ez közel állott Szergiusz Paulusz helytartóhoz, aki értelmes ember volt. Ő magához hívatta Barnabást és Sault, mert hallani kívánta az Isten igéjét.
  Apcsel 13:8 Barnabás és Saul el is mentek, de Elimász, a varázsló ellenkezett és vitatkozott velük, sőt a helytartót is igyekezett rábeszélni, hogy ne higgyen Jézusban.
  Apcsel 13:8 Elimász, a mágus azonban ellenállt nekik – így értelmezik tudniillik a nevét –, és igyekezett a helytartót a hitt?l elfordítani.
  Apcsel 13:8 De Elimás, a varázsló - neve ugyanis ezt jelenti -, szembeszállt velük, és igyekezett eltéríteni a helytartót a hittől.
  Apcsel 13:9 Ekkor Sault, akit Pálnak is hívtak, betöltötte a Szent Szellem, egyenesen Elimászra nézett, és így szólt:
  Apcsel 13:9 Saul erre, aki Pál is, Szent Szellemmel megtelve, rászögezte szemét
  Apcsel 13:9 Saul pedig, akit Pálnak is hívnak, megtelve Szentlélekkel erősen ránézett,
  Apcsel 13:10 „Te, aki a Gonosz fia, és minden jónak ellensége vagy! Mindenféle hazugsággal és csűrés-csavarással vagy tele! Hát már sohasem hagyod abba, hogy az Úr igazságát hazugságnak mondjad?!
  Apcsel 13:10 és így szólt: „Óh, te mindenfajta ármánnyal és minden könnyelm?séggel megtöltött ember, a vádlónak fia, mindenféle igazságosságnak ellensége, nem hagyod abba, hogy az Úr egyenes útjait elforgasd?
  Apcsel 13:10 és így szólt: "Te mindenféle csalással és gonoszsággal tele ember, te ördögfajzat, te minden igazság ellensége, nem szűnsz meg elferdíteni az ÚR egyenes újait?
  Apcsel 13:11 Most figyelj ide! Az Úr keze megérint téged, megvakulsz, és egy ideig nem látod a Napot.” Abban a pillanatban sötétség borult Elimászra. Körbe-körbe járkált, hogy keressen valakit, aki kézenfogva vezeti.
  Apcsel 13:11 Lásd, most rád súlyosodik az Úr keze: Vak leszel, és egy ideig nem látod a napot.” Azonnal köd és sötétség borult reá és keringve vezet?ket keresett.
  Apcsel 13:11 Most íme, az Úr keze rajtad van, és vak leszel, nem látod a napot egy ideig!" Erre hirtelen homály és sötétség szállt rá, és botorkálva keresett vezetőket.
  Apcsel 13:12 A helytartó látta, mi történt, és hitt Jézus Krisztusban, és csodálkozott az Úrról szóló tanításon.
  Apcsel 13:12 Ekkor a helytartó, mert látta, hogy mi történt, hitt, megdöbbentette ?t az Úrnak tanítása.
  Apcsel 13:12 Mikor a helytartó látta a történteket, hitt, elámulva az Úr tanításán.
  Apcsel 13:13 Ezután Pál és társai tovább hajóztak Páfoszból. Perga városában szálltak partra, amely Pamfilia vidékén van. Itt János Márk elvált tőlük, és visszatért Jeruzsálembe.
  Apcsel 13:13 Miután Páfuszban tengerre szálltak, Pál és társai a pamfiliai Pergébe mentek, ott azonban János megvált t?lük és visszatért Jeruzsálembe.
  Apcsel 13:13 Aztán Pál és kísérői elhajóztak Páfoszból, és eljutottak a pamfiliai Pergébe; János azonban elvált tőlük, és visszatért Jeruzsálembe.
  Apcsel 13:14 A többiek tovább mentek a pizidiai Antiókhia városába. Amikor eljött a szombat, Pál és Barnabás bementek a zsinagógába, és leültek.
  Apcsel 13:14 ?k maguk meg Pergéb?l átutazóban megérkeztek a piszidiai Antióhiába. Szombat-napon bementek a zsinagógába és leültek.
  Apcsel 13:14 Ők pedig továbbmentek Pergéből, és megérkeztek a pizidiai Antiókhiába. Itt szombaton elmentek a zsinagógába és leültek.
  Apcsel 13:15 A Törvény és a próféták írásainak felolvasása után a zsinagóga vezetői azt üzenték nekik: „Testvérek, most szóljatok, ha akartok valamit mondani, ami javunkra válik!”
  Apcsel 13:15 A törvény és a próféták felolvasása után a zsinagógaf?k hozzájuk küldöttek ezzel a kéréssel: „Férfiak, testvéreink, ha van bátorító szavatok a néphez, mondjátok el.”
  Apcsel 13:15 A törvény és a próféták felolvasása után a zsinagóga elöljárói odaküldtek hozzájuk, és azt üzenték nekik: "Atyámfiai, férfiak, ha van valami buzdító szavatok a néphez, szóljatok."
  Apcsel 13:16 Ekkor Pál felállt, intett a kezével, és így szólt: „Hallgassatok meg engem, Izraeli férfiak, és ti nem zsidók, akik félitek az Istent!
  Apcsel 13:16 Pál erre felállott, kezével csendre intette ?ket és így szólt: „Izráeli férfiak és ti istenfél?k, halljátok meg!
  Apcsel 13:16 Pál felállt, intett a kezével, és ezt mondta: "Férfiak, izráeliták, akik az Istent félitek, halljátok!
  Apcsel 13:17 Izrael Istene kiválasztotta ősapáinkat. Ő tette naggyá népünket, amíg Egyiptom földjén éltek. Ő vezette ki onnan őket nagy hatalmával.
  Apcsel 13:17 Ennek a népnek, Izráelnek Istene kiválasztotta atyáinkat, és amikor Egyiptomban zsellérek voltak, felmagasztalta ?ket: felemelt karral hozta ki ?ket onnan,
  Apcsel 13:17 Ennek a népnek, Izráelnek Istene kiválasztotta atyáinkat, és naggyá tette a népet, amikor jövevények voltak Egyiptom földjén, és hatalmas karjával kivezette őket onnan.
  Apcsel 13:18 Ezután körülbelül negyven éven keresztül türelmesen bánt velük a pusztában.
  Apcsel 13:18 majd negyven éven át viselte szokásaikat a pusztában,
  Apcsel 13:18 Aztán közel negyven esztendeig hordozta őket a pusztában.
  Apcsel 13:19 Isten hét népet pusztított ki Kánaánból, és azt a földet Izrael fiainak adta örökségül.
  Apcsel 13:19 Kánaán földjén hét nemzetet irtott ki s azok földét örökös birtokul adta nekik,
  Apcsel 13:19 És miután eltörölt hét népet Kánaán földjén, örökségül adta nekik azoknak a földjét.
  Apcsel 13:20 Mindez körülbelül négyszázötven év alatt történt. Ezután vezetőket adott nekik egészen Sámuel próféta idejéig.
  Apcsel 13:20 mintegy négyszázötven esztend?re. Ezek után Sámuel prófétáig bírákat adott nekik.
  Apcsel 13:20 Mindez mintegy négyszázötven évig tartott. Ezután bírákat adott nekik egészen Sámuel prófétáig.
  Apcsel 13:21 Ekkor a nép királyt kért Istentől, aki Sault adta nekik, aki negyven évig uralkodott. Saul Kis fia volt, és Benjamin törzséből származott.
  Apcsel 13:21 Azután királyt kértek maguknak és Isten Sault, a Kisz fiát, egy Benjámin törzséb?l való férfiút adta nekik negyven évre.
  Apcsel 13:21 Ekkor királyt kértek maguknak, az Isten pedig Sault, a Kís fiát, a Benjámin törzséből való férfit adta nekik negyven esztendőre.
  Apcsel 13:22 Azután Isten Saul királytól elvette a királyságot, és Dávidot tette királlyá. Róla ezt mondta Isten: ‘megtaláltam Dávidot, Jessze fiát, akit szeretek, ő majd mindent megtesz, amit mondok neki.’
  Apcsel 13:22 De azután leváltotta ?t, s Dávidot támasztotta nekik királyul, ki mellett ezt a tanúságot tette: Megtaláltam Dávidot, a Jessze fiát, szívem szerint való férfiút, aki minden akaratomat meg fogja tenni.
  Apcsel 13:22 Amikor őt elvetette, Dávidot emelte királyukká, akiről bizonyságot is tett, és ezt mondta: Megtaláltam Dávidot, Isai fiát, a szívem szerint való férfit, aki teljesíti minden akaratomat.
  Apcsel 13:23 Ennek a Dávidnak az utódai közül való a Megmentő, akit Isten Izraelnek küldött, ahogyan ezt megígérte. Ez a Megmentő nem más, mint Jézus!
  Apcsel 13:23 Ígéret szerint ennek a magvából hozta el? Isten Izráelnek Megment?ül Jézust,
  Apcsel 13:23 Az ő utódai közül támasztotta Isten ígéret szerint Izráelnek üdvözítőül Jézust,
  Apcsel 13:24 Jézus megérkezése előtt János mondta egész Izrael népének, hogy változtassák meg gondolkozásukat és életüket, és merítkezzenek be.
  Apcsel 13:24 kinek fellépése el?tt János el?re hirdette Izráel egész népének az új felismerésre térést jelképez? bemerítkezést.
  Apcsel 13:24 miután János előre, még az ő eljövetele előtt hirdette Izráel egész népének, hogy térjenek meg és keresztelkedjenek meg.
  Apcsel 13:25 Amikor János befejezte a feladatát, ezt mondta: ‘Mit gondoltok rólam, ki vagyok én? Nem én vagyok a Krisztus! Ő majd csak ezután fog jönni. De én még arra sem vagyok méltó, hogy a cipőjét levegyem a lábáról.’
  Apcsel 13:25 János, amikor pályafutásának végére jutott, így szólt: Aminek ti engem sejtetek, az én nem vagyok. Az majd utánam jön el, s én még arra sem vagyok méltó, hogy lábán a saruját megoldjam.
  Apcsel 13:25 Amikor pedig János bevégezte pályafutását, így szólt: Én nem az vagyok, akinek ti gondoltok engem. Hanem íme, utánam jön az, akinek a saruját sem vagyok méltó leoldani.
  Apcsel 13:26 Testvéreim, akik Ábrahámtól származtok, és ti nem zsidók, akik imádjátok Istent, a megmenekülésnek ez az üzenete nekünk szól.
  Apcsel 13:26 Férfiak, testvéreim, ti Ábrahámtól származó fiak és ti, kik félitek az Istent, nekünk küldték el a mostani megmenekülésnek igéjét.
  Apcsel 13:26 Atyámfiai, férfiak, Ábrahám nemzetségének fiai, és a hozzátok csatlakozott istenfélők! Ennek az üdvösségnek az igéje nekünk küldetett el.
  Apcsel 13:27 Jeruzsálem lakói és a nép vezetői nem értették meg, hogy Jézus a Megmentő, és elítélték őt.
  Apcsel 13:27 Hiszen Jeruzsálem lakói s azok elöljárói, mikor ?t fel nem ismerték és elítélték, csak a prófétáknak minden szombaton felolvasott szavait töltötték be.
  Apcsel 13:27 De Jeruzsálem lakói és vezetői nem ismerték fel őt, és a próféták szavait, amelyeket minden szombaton felolvasnak, betöltötték azáltal, hogy elítélték őt.
  Apcsel 13:28 Bár nem tudtak Jézus ellen semmi olyat mondani, amiért meg kellett volna halnia, mégis azt kérték Pilátustól, hogy ítélje halálra, és öljék meg. Így azután megtörtént minden, amit a próféták előre megmondtak és leírtak, és amit a zsidók minden szombaton felolvasnak a zsinagógákban.
  Apcsel 13:28 Bár semmi halálra méltó okot nem találtak ellene, mégis arra kérték Pilátust, hogy ölesse meg ?t.
  Apcsel 13:28 Bár semmiféle halálos büntetésre méltó okot nem találtak benne, mégis azt követelték Pilátustól, hogy ölesse meg.
  Apcsel 13:29 Miután megtették mindazt, amit az Írások előre megírtak róla, Jézus holttestét levették a keresztről, és sírba helyezték.
  Apcsel 13:29 Mikor meg véghez vitték mindazt, amit fel?le megírtak, levették ?t a fáról, és sírba tették.
  Apcsel 13:29 Amikor véghez vitték mindazt, ami meg van írva róla, levették a fáról, és sírba tették.
  Apcsel 13:30 De Isten feltámasztotta őt a halálból!
  Apcsel 13:30 Isten azonban feltámasztotta ?t a halottak közül,
  Apcsel 13:30 De az Isten feltámasztotta őt a halálból,
  Apcsel 13:31 Ezután sok napon látták a feltámadt Jézust azok az emberek, akik Galileából vele együtt mentek fel Jeruzsálembe. Ezek az emberek most is bizonyítják az egész nép előtt, hogy ez igaz.
  Apcsel 13:31 úgyhogy sok napon át látták ?t azok, akik vele együtt jöttek fel Galileából Jeruzsálembe, kik most tanúi a nép felé.
  Apcsel 13:31 és ő több napon át megjelent azoknak, akik együtt mentek fel vele Galileából Jeruzsálembe, és akik most az ő tanúi a nép előtt.
  Apcsel 13:32 Isten ígéreteket tett a mi ősapáinknak. Mi azt az örömhírt mondjuk nektek, hogy ezeket az ígéreteket Isten most nekünk, az ő gyermekeiknek teljesítette be. Még pedig azzal, hogy Jézust a halálból feltámasztotta,
  Apcsel 13:32 Mi is örömüzenetül hirdetjük nektek az atyáinknak adott ígéretet,
  Apcsel 13:32 Mi is hirdetjük nektek, hogy azt az ígéretet, amelyet az atyáknak tett Isten, beteljesítette nekünk, az ő gyermekeiknek, amikor feltámasztotta Jézust.
  Apcsel 13:33 ahogyan ez meg van írva a második zsoltárban: ‘Te vagy az én fiam, ma lettem az édesapád.’ Zsolt 2:7
  Apcsel 13:33 mert Isten azt teljesítette gyermekeinek azzal, hogy Jézust feltámasztotta, ahogy a második zsoltárban is írva van: Fiam vagy te, én ma szültelek téged.
  Apcsel 13:33 Ahogyan meg van írva a második zsoltárban is: Fiam vagy te, ma nemzettelek.
  Apcsel 13:34 Isten valóban feltámasztotta Jézust! Ő már soha többé nem fog meghalni! Erről így szólt Isten: ‘Nektek fogom beteljesíteni azokat a szent és biztos ígéreteket, amelyeket Dávidnak tettem.’ Ézs 55:3
  Apcsel 13:34 Minthogy azonban ?t a halottak közül feltámasztotta, úgyhogy többé nem kell neki a rothadásba visszatérnie, így szólott: Nektek fogom adni Dávid jámborságának biztos jutalmát.
  Apcsel 13:34 Azt pedig, hogy feltámasztotta őt a halálból, és többé nem fog visszatérni az elmúlásba, így mondta meg: Nektek váltom be a Dávidnak tett biztos, szent ígéreteket.
  Apcsel 13:35 Egy másik helyen meg azt mondja: ‘Nem engeded, hogy szented teste a sírban pusztuljon el.’ Zsolt 16:10
  Apcsel 13:35 Ezért mondja más helyen is: Nem fogod odaadni szentedet, hogy rothadást lásson.
  Apcsel 13:35 Ezért más helyen is így szól: Nem engeded, hogy a te Szented elmúlást lásson.
  Apcsel 13:36 Dávid Isten akarata szerint szolgált, amíg élt. Azután meghalt, eltemették ősei mellé, és teste bizony el is pusztult a sírban.
  Apcsel 13:36 Dávid ugyan, miután saját nemzedékében szolgálta az isteni tervet, elaludt és atyái mellé helyezték, úgyhogy rothadást látott,
  Apcsel 13:36 Mert miután Dávid a maga nemzedékében, az Isten akarata szerint szolgált, meghalt, és eltemették atyái mellé, tehát elmúlást látott.
  Apcsel 13:37 De Jézus, akit Isten feltámasztott a halálból, nem pusztult el a sírban!
  Apcsel 13:37 de akit Isten feltámasztott, nem látott rothadást.
  Apcsel 13:37 Akit azonban az Isten feltámasztott, az nem látott elmúlást.
  Apcsel 13:38 Testvéreim, kérlek, értsétek meg, azt hirdetjük nektek, hogy Isten Jézus által kínálja fel nektek a bűneitek megbocsátását. És hirdetjük, hogy Jézus az, aki megszabadítja azokat, akik hisznek benne.
  Apcsel 13:38 Legyen azért tudtotokra, férfiak, testvéreim, hogy rajta keresztül hirdetik nekünk a vétkek bocsánatát.
  Apcsel 13:38 Vegyétek tehát tudomásul, atyámfiai, férfiak, hogy őáltala hirdetjük nektek a bűnök bocsánatát,
  Apcsel 13:39 Igen, megszabadítja őket mindazokból a dolgokból, amikből Mózes Törvénye nem tudott bennünket megszabadítani.
  Apcsel 13:39 Mindazokból a vétkekb?l, melyekb?l Mózes törvényének nincs hatalma titeket igazságosakká tenni, ? mindenkit igazságossá tesz, aki hisz.
  Apcsel 13:39 és mindabból, amiből Mózes törvénye által nem igazulhattatok meg, őáltala mindenki megigazul, aki hisz.
  Apcsel 13:40 De jól vigyázzatok! Nehogy veletek történjen meg, amit a próféták mondtak:
  Apcsel 13:40 Vigyázzatok hát, hogy rátok ne szálljon az, amit a prófétákban megmondottak.
  Apcsel 13:40 Vigyázzatok tehát, hogy be ne következzék az, amit megmondott az Úr a próféták által:
  Apcsel 13:41 ‘Figyeljetek csak, ti akik lenézitek a többieket, Csodálkozzatok, és pusztuljatok el, mert olyan dolgot teszek napjaitokban, amit soha el nem hinnétek, ha valaki mondaná nektek.’” Hab 1:5
  Apcsel 13:41 Lássátok meg, ti megvet?k, csodálkozzatok és enyésszetek el, mert én egy munkát viszek véghez napjaitokban, munkát, melyet nem hinnétek el, ha valaki végig elbeszélné nektek.”
  Apcsel 13:41 Lássátok meg, ti gúnyolódók, és ámuljatok el, és semmisüljetek meg, mert olyasmit viszek véghez napjaitokban, amelyet el sem hinnétek, ha valaki elbeszélné nektek."
  Apcsel 13:42 Amikor Pál és Barnabás kimentek a zsinagógából, a nem zsidók kérték őket, hogy a következő szombaton nekik is beszéljenek ezekről a dolgokról.
  Apcsel 13:42 Mikor a zsinagógából kimentek, kérlelték ?ket, hogy a következ? szombaton is beszéljenek nekik ezekr?l a dolgokról.
  Apcsel 13:42 Amikor pedig mentek kifelé, kérték őket, hogy a következő szombaton is hirdessék nekik ezeket a dolgokat.
  Apcsel 13:43 Amikor az emberek hazamentek a zsinagógából, sok zsidó és istenfélő prozelita követte Pált és Barnabást. Ők pedig beszéltek velük, és bíztatták őket, hogy továbbra is Isten kegyelmében éljenek.
  Apcsel 13:43 Mikor a zsinagóga szétoszlott, a zsidók és az istenfél? csatlakozók közül sokan követték Pált és Barnabást. Az apostolok elbeszélgettek velük és rábeszélték ?ket, hogy maradjanak meg az Isten kegyelme mellett.
  Apcsel 13:43 Miután szétoszlott a gyülekezet, sokan követték a zsidók és az istenfélő prozeliták közül Pált és Barnabást, akik szóltak hozzájuk, és biztatták őket, hogy maradjanak meg Isten kegyelmében.
  Apcsel 13:44 A következő szombaton a városból majdnem mindenki összegyűlt, hogy hallgassa Isten üzenetét.
  Apcsel 13:44 A rákövetkez? szombaton majdnem az egész város összegy?lt, hogy az Úr szavát hallgassák.
  Apcsel 13:44 A következő szombaton azután majdnem az egész város összegyűlt, hogy hallgassa az Úr igéjét.
  Apcsel 13:45 Amikor a zsidók látták, hogy milyen sok nem zsidó ember jött el, nagyon féltékenyek és irigyek lettek. Káromkodtak, és ellenkeztek Pállal.
  Apcsel 13:45 Mikor a zsidók a tömeget látták, megteltek irigységgel, s káromolva ellentmondtak annak, amit Pál beszélt.
  Apcsel 13:45 Amikor meglátták a zsidók a sokaságot, elteltek irigységgel, és káromolva ellene mondtak Pál beszédének.
  Apcsel 13:46 Ekkor Pál és Barnabás bátran ezt mondták nekik: „Szükséges volt, hogy először nektek mondjuk el Isten üzenetét. De ha ti visszautasítjátok, és nem kell nektek az örök élet, akkor a nem zsidó népekhez fordulunk.
  Apcsel 13:46 Pál és Barnabás azonban bátorsággal ezt mondották: „Kényszer?ségb?l el?ször nektek szóltuk az Isten szavát. Miután azonban elvetettétek azt, és nem ítéltétek magatokat az örök életre méltóknak, a nemzetekhez fordulunk.
  Apcsel 13:46 Ekkor Pál és Barnabás bátran ezt mondta: "Először nektek kellett hirdetnünk az Isten igéjét, mivel azonban ti elutasítjátok, és nem tartjátok magatokat méltónak az örök életre, íme, a pogányokhoz fordulunk.
  Apcsel 13:47 Mert ezt parancsolta nekünk az Úr: ‘Világossággá tettelek téged a nem zsidó népek számára, hogy megmutasd a szabadulás útját minden népnek az egész Földön.’” Ézs 49:6
  Apcsel 13:47 Mert ekképp parancsolta nekünk az Úr: Nemzetek világosságául helyeztelek el téged, hogy a föld széléig te légy a menekülés útja.”
  Apcsel 13:47 Mert így parancsolta meg nekünk az Úr: Pogányok világosságává teszlek, hogy üdvösségük légy a föld végső határáig."
  Apcsel 13:48 Amikor ezt a nem zsidók hallották, nagyon megörültek, és dicsérték az Úr beszédét. Azok az emberek, akiket Isten kiválasztott az örök életre, hittek az Úr üzenetében.
  Apcsel 13:48 A nemezetek örültek, ahogy ezt hallották, dics?ítették az Úrnak igéjét, és akik csak örök életre voltak rendelve, hittek.
  Apcsel 13:48 Ennek hallatára örvendeztek a pogányok, és magasztalták az Úr igéjét, és akik az örök életre választattak, mindnyájan hívővé lettek.
  Apcsel 13:49 Isten üzenete így sok emberhez eljutott azon a vidéken.
  Apcsel 13:49 Az Úr beszédét ezután az egész vidéken széjjelhordták.
  Apcsel 13:49 Az Úr igéje pedig elterjedt az egész tartományban.
  Apcsel 13:50 A nem hívő zsidók azonban Pál és Barnabás ellen uszították az előkelő és vallásos asszonyokat, és a város vezetőit. Ezek Pál és Barnabás ellen támadtak, és kizavarták őket a városból.
  Apcsel 13:50 A zsidók ellenben felingerelték az el?kel? kegyes asszonyokat s a város f?embereit, üldözést keltettek Pál és Barnabás ellen és ki?zték ?ket határaikból.
  Apcsel 13:50 De a zsidók felingerelték ellenük a tekintélyes istenfélő asszonyokat és a város előkelőit, üldözést támasztottak Pál és Barnabás ellen, és kiűzték őket határukból.
  Apcsel 13:51 Ekkor Pál és Barnabás még a port is lerázták a lábukról, és tovább mentek Ikóniumba.
  Apcsel 13:51 ?k erre rájuk rázták lábuk porát és Ikóniumba mentek.
  Apcsel 13:51 Ők pedig lerázták lábuk porát ellenük, és elmentek Ikóniumba.
  Apcsel 13:52 Antiochiában azonban Jézus tanítványait betöltötte az öröm és a Szent Szellem.
  Apcsel 13:52 A tanítványok azonban telve voltak örömmel és Szent Szellemmel.
  Apcsel 13:52 A tanítványok azonban megteltek örömmel és Szentlélekkel.
  Apostolok Cselekedetei 12  |  Lap tetejére  |  Apostolok Cselekedetei 14  

A Biblia, a teljes Szentírás, Istennek a Szent Szellem által inspirált, csalhatatlan kijelentése.
Biblia - Apostolok Cselekedetei 13. fejezet - Egyszerű fordítás - Újszövetség, Csia Lajos - Újszövetség, Új fordítású Biblia