Hitvallásunk

Kiadványok

Kiadói üzenet

Igehirdetések

Eseménynaptár

Kapcsolat

Linkek

Biblia

 

Támogatás


Keresés a Bibliában

Szórészlet(ek):


és:


és:


A Biblia próféciái: Az alapok - Amir Tsarfati, Barry Stagner

Amir Tsarfati, Barry Stagner

A Biblia próféciái: Az alapok

Olvasd velem Biblia (kék) - Doris Rikkers - Jean E. Syswerda

Doris Rikkers - Jean E. Syswerda

Olvasd velem Biblia (kék)

Olvasd velem Biblia (lila) - Doris Rikkers - Jean E. Syswerda

Doris Rikkers - Jean E. Syswerda

Olvasd velem Biblia (lila)

Üzleti titkok a Bibliából - Rabbi Daniel Lapin

Rabbi Daniel Lapin

Üzleti titkok a Bibliából

Karácsonyi Bibliai Böngésző - Gill Guide

Gill Guide

Karácsonyi Bibliai Böngésző

Bibliai böngésző - Gill Guide

Gill Guide

Bibliai böngésző

Y Design

Bibliafordítások - Károli Biblia
Korinthusbeliekhez írt I. levél 15. fejezet


 

  <<< >>>  

  1. Korintus 15:1 Testvéreim, hadd ismertessem meg veletek, hogy az örömhírt, melyet vittem nektek, melyet el is fogadtatok, melyben állotok is,
  1. Korintus 15:1 Eszetekbe juttatom, testvéreim, az evangéliumot, amelyet hirdettem nektek, amelyet be is fogadtatok, amelyben meg is maradtatok.
  1. Korintus 15:1 Emlékeztetlek benneteket testvéreim arra az örömhírre, amelyet tőlem hallottatok, és amelyet ti is elfogadtatok. Ez a hitetek alapja,
  1. Korintus 15:2 mely által meg is fogtok szabadulni, milyen igével hirdettem nektek, ha ugyan ragaszkodtok még hozzá, ha ugyan nem hiába hittetek.
  1. Korintus 15:2 Általa üdvözültök is, ha megtartjátok úgy, ahogy én hirdettem is nektek, hacsak nem elhamarkodottan lettetek hívőkké.
  1. Korintus 15:2 és ezen keresztül fogtok megmenekülni. De csak, ha hűségesek maradtok ahhoz az üzenethez, amit én mondtam nektek. Ha nem, akkor hiába lettetek hívőkké.
  1. Korintus 15:3 Els?sorban azt adtam át nektek, amit én is úgy kaptam, hogy a Krisztus az írások szerint vétkeinkért meghalt,
  1. Korintus 15:3 Mert én elsősorban azt adtam át nektek, amit én magam is kaptam; hogy tudniillik Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint.
  1. Korintus 15:3 Elsősorban azt az üzenetet adtam át nektek, amit én is kaptam. Elmondtam nektek a legfontosabbat: hogy Krisztus a mi bűneink miatt halt meg, pontosan úgy, ahogy meg van írva.
  1. Korintus 15:4 el is temették, fel is támadt az írások szerint a harmadik napon,
  1. Korintus 15:4 Eltemették, és - ugyancsak az Írások szerint - feltámadt a harmadik napon,
  1. Korintus 15:4 Ezután eltemették, de a harmadik napon feltámadt, pontosan az Írások szerint.
  1. Korintus 15:5 hogy megjelent Kéfásnak, azután a tizenkett?nek,
  1. Korintus 15:5 és megjelent Kéfásnak, majd a tizenkettőnek.
  1. Korintus 15:5 Feltámadása után láthatóan megjelent Kéfásnak, azután a tizenkét apostolnak,
  1. Korintus 15:6 azután ötszáznál több testvér látta egyszerre, kik közül a többség mai napig él, bár némelyek elaludtak,
  1. Korintus 15:6 Azután megjelent több, mint ötszáz testvérnek egyszerre, akik közül a legtöbben még mindig élnek, néhányan azonban elhunytak.
  1. Korintus 15:6 azután egy alkalommal több, mint ötszáz testvér szeme láttára, amikor ők együtt voltak. Közülük a legtöbben még most is élnek, bár néhányan már meghaltak.
  1. Korintus 15:7 azután Jakabnak jelent meg, azután az összes apostolnak,
  1. Korintus 15:7 Azután megjelent Jakabnak, majd valamennyi apostolnak.
  1. Korintus 15:7 Megjelent Jakabnak is, majd ismét az apostoloknak.
  1. Korintus 15:8 mindenki közül utolsónak pedig, mint egy idétlennek, nekem magamnak is láthatóvá lett.
  1. Korintus 15:8 Legutoljára pedig, mint egy torzszülöttnek, megjelent nekem is.
  1. Korintus 15:8 Végül nekem is láthatóan megjelent Jézus — nekem, aki olyan vagyok, mint aki túl későn született.
  1. Korintus 15:9 Én vagyok ugyanis legkisebb az apostolok között, ki nem vagyok arra elég, hogy apostolnak nevezzenek, azért mert az Isten egyházát üldöztem.
  1. Korintus 15:9 Mert én a legkisebb vagyok az apostolok között, aki arra sem vagyok méltó, hogy apostolnak neveztessem, mert üldöztem Isten egyházát.
  1. Korintus 15:9 Mert én vagyok a legkisebb az apostolok között. Sőt, nem is vagyok méltó, hogy apostolnak nevezzenek, mert üldöztem Isten gyülekezetét.
  1. Korintus 15:10 De az Isten kegyelme által az vagyok, ami vagyok és az ? hozzám való kegyelme nem lett hiábavalóvá, s?t mindazoknál többet fáradtam, ugyan nem én, hanem az Istennek velem lev? kegyelme.
  1. Korintus 15:10 De Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok, és hozzám való kegyelme nem lett hiábavaló, sőt többet fáradoztam, mint ők mindnyájan; de nem én, hanem az Istennek velem való kegyelme.
  1. Korintus 15:10 Isten kegyelme által mégis azzá lettem, aki vagyok. Elmondhatom, hogy irántam való kegyelmét nem pocsékoltam el, sőt, sokkal többet dolgoztam, mint a többi apostolok. Valójában nem is én tettem mindezt, hanem Istennek velem lévő kegyelme.
  1. Korintus 15:11 Akár én, akár pedig amazok, ekképp hirdetjük, s ti ekképp hittetek.
  1. Korintus 15:11 Azért akár én, akár ők: így prédikálunk, és ti így lettetek hívőkké.
  1. Korintus 15:11 De nem is az a fontos, hogy tőlem, vagy más apostoloktól hallottátok az örömhírt — hiszen mindannyian ugyanazt az örömhírt mondjuk — és ez az, amit ti hittel befogadtatok.
  1. Korintus 15:12 Ha pedig a Krisztusról azt hirdetjük, hogy a halottak közül feltámadott, hogyan mondhatják némelyek, hogy halottak feltámadása nincs?
  1. Korintus 15:12 Ha pedig Krisztusról azt hirdetjük, hogy feltámadt a halottak közül, hogyan mondhatják közületek némelyek, hogy nincs halottak feltámadása?
  1. Korintus 15:12 Krisztust úgy mutattuk be nektek, mint aki feltámadt a halottak közül. Akkor hogyan mondhatják közületek néhányan, hogy a halottak soha nem fognak feltámadni?!
  1. Korintus 15:13 Ha nincs halottak feltámadása, akkor a Krisztus sem támadt fel.
  1. Korintus 15:13 Hiszen ha nincs a halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadt fel.
  1. Korintus 15:13 Hiszen ha a halottak valóban nem támadnak fel, akkor Krisztus sem támadt volna fel.
  1. Korintus 15:14 Ha pedig a Krisztus fel nem támadt, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, és hiábavaló a ti hitetek.
  1. Korintus 15:14 Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is.
  1. Korintus 15:14 De ha Krisztus tényleg nem támadt volna fel, akkor nincs semmi értelme annak az üzenetnek sem, amit nektek mondtunk. Sőt, akkor a ti hiteteknek se lenne semmi értelme!
  1. Korintus 15:15 S?t Isten hamis tanúinak találnak bennünket, mert Isten ellenére arról tettünk tanúságot, hogy a Krisztust feltámasztotta, holott nem támasztotta fel, ha halottak csakugyan nem támadnak fel.
  1. Korintus 15:15 Sőt Isten hamis tanúinak is bizonyulunk, mert akkor Istennel szemben arról tanúskodtunk, hogy feltámasztotta a Krisztust, akit azonban nem támasztott fel, ha csakugyan nem támadnak fel a halottak.
  1. Korintus 15:15 Ráadásul, Istennel kapcsolatban is hazudtunk volna. Miért? Mert azt mondtuk, hogy feltámasztotta Krisztust. Pedig, ha úgy van, ahogy egyesek mondják, hogy a halottak soha nem támadnak fel, akkor mi is hazugok lennénk.
  1. Korintus 15:16 Mert ha a halottak nem támadnak fel, a Krisztus sem támadott fel.
  1. Korintus 15:16 Mert ha a halottak nem támadnak fel, Krisztus sem támadt fel.
  1. Korintus 15:16 Mert ha a halottak tényleg soha nem támadnak fel, akkor Krisztus sem támadt fel.
  1. Korintus 15:17 Ha pedig a Krisztus fel nem támadott, hiábavaló a hitetek, még vétkeitekben vagytok.
  1. Korintus 15:17 Ha pedig Krisztus nem támadt fel, semmit sem ér a ti hitetek, még bűneitekben vagytok.
  1. Korintus 15:17 Ha pedig Krisztus valóban nem támadt fel, akkor semmit sem ér a hitetek, és még mindig a bűneitekben éltek.
  1. Korintus 15:18 Akkor azok is elvesztek, akik a Krisztusban aludtak el.
  1. Korintus 15:18 Sőt akkor azok is elvesztek, akik Krisztusban hunytak el.
  1. Korintus 15:18 Ezen felül még azok a testvérek is végleg elvesztek volna, akik eddig a Krisztusban való hitben haltak meg.
  1. Korintus 15:19 Ha egyedül ebben az életben vetettük reményünket a Krisztusba, szánalmasabbak vagyunk minden embernél.
  1. Korintus 15:19 Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk.
  1. Korintus 15:19 Ha Krisztusban való reménységünk csak erre a földi életre lenne érvényes, akkor minden embernél szánalmasabbak vagyunk.
  1. Korintus 15:20 Az igazság azonban az, hogy a Krisztus feltámadott a halottak közül az elaludtak zsengéjeként.
  1. Korintus 15:20 Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül, mint az elhunytak zsengéje.
  1. Korintus 15:20 De az igazság az, hogy Krisztus valóban feltámadt a halottak közül! Ő támadt fel legelőször azok közül, akik hitben haltak meg.
  1. Korintus 15:21 Miután ugyanis emberen át jött a halál, emberen át jött a halottak feltámadása is.
  1. Korintus 15:21 Mert ember által van a halál, ember által van a halottak feltámadása is.
  1. Korintus 15:21 A halál amiatt éri el az embereket, amit egy ember (Ádám) tett. De a halálból való feltámadás is egy ember (Jézus Krisztus) miatt történik.
  1. Korintus 15:22 Mint ahogy ugyanis Ádámban mindnyájan együtt halnak meg, úgy a Krisztusban mindannyian együtt elevenednek majd meg.
  1. Korintus 15:22 Mert ahogyan Ádámban mindnyájan meghalnak, úgy a Krisztusban is mindnyájan életre kelnek.
  1. Korintus 15:22 Mert ahogyan Ádám után minden ember meghal, amiatt, amit Ádám tett — ugyanúgy Krisztus által is minden ember fel fog támadni, amiatt, amit Krisztus tett.
  1. Korintus 15:23 Ki-ki azonban a maga rendjében: zsenge a Krisztus, azután a Krisztuséi, mikor megérkezik,
  1. Korintus 15:23 Mindenki a maga rendje szerint: első zsengeként támadt fel Krisztus, azután az ő eljövetelekor következnek azok, akik a Krisztuséi.
  1. Korintus 15:23 Mindenki a maga idejében támad fel. Legelsőként Krisztus, azután az ő visszajövetelekor következnek azok, akik hozzá tartoznak.
  1. Korintus 15:24 azután a vég, mikor a királyságot átadja az Istennek és Atyának, mikor félretesz minden fejedelemséget, minden fennhatóságot és hatalmat.
  1. Korintus 15:24 Azután jön a vég, amikor átadja az az uralmat Istennek és Atyának, amikor eltöröl minden fejedelemséget, minden hatalmat és erőt.
  1. Korintus 15:24 Végül a befejezés, amikor Krisztus minden más uralkodót megfoszt a hatalmától: mindenkit, akinek hatalma és ereje van, és véget vet az uralmuknak. Azután átadja az uralkodást az Atya-Istennek.
  1. Korintus 15:25 Addig kell ugyanis királynak lennie, míg lába alá nem veti mind az ellenségeit.
  1. Korintus 15:25 Mert addig kell uralkodnia, míg lába alá nem veti valamennyi ellenségét.
  1. Korintus 15:25 Mert Krisztusnak addig kell uralkodnia, míg az Atya-Isten az összes ellenséget Krisztus uralma alá nem kényszeríti.
  1. Korintus 15:26 Utolsó ellenségeként teszi félre a halált.
  1. Korintus 15:26 Mint utolsó ellenség töröltetik el a halál.
  1. Korintus 15:26 A Halál lesz az utolsó ellenség, aki erre a sorsra jut.
  1. Korintus 15:27 Hiszen az Atya mindent lába alá vetett. Mikor pedig azt mondja, hogy mindent alája vetett, világos, hogy azt kivéve, aki a mindenséget alája vetette.
  1. Korintus 15:27 Mert Isten mindent az ő lába alá vetett. Amikor pedig azt mondja, hogy minden alá van vetve, nyilvánvaló, hogy annak kivételével, aki neki alávetett mindent.
  1. Korintus 15:27 Mert az Írás azt mondja: „Isten mindent az ő lába alá vetett”. Amikor azt mondja, hogy „mindent a lába alá vetett”, ez természetesen azt jelenti, hogy az Atya-Isten kivételével. Hiszen az AtyaIsten maga viszi ezt véghez!
  1. Korintus 15:28 Mikor pedig alája veti majd a mindenséget, akkor majd ? maga a Fiú is alája veti magát annak, aki a mindenséget alája vetette, hogy Isten legyen minden mindenekben.
  1. Korintus 15:28 Amikor pedig majd alávettetett neki minden, akkor maga a Fiú is aláveti magát annak, aki alávetett neki mindent, hogy Isten legyen minden mindenekben.
  1. Korintus 15:28 Amikor már minden és mindenki Krisztus uralma alatt lesz, akkor maga a Fiú (Jézus Krisztus) is aláveti magát az AtyaIsten uralmának. Igen, az Atya mindent a Fiú uralma alá helyez. Végül pedig maga a Fiú is az Atya uralma alá kerül — így azután az Atya-Isten tökéletesen uralkodni fog minden és mindenki felett.
  1. Korintus 15:29 Ugyan hát mit is csinálnak azok, akik halottakért merítkeznek be? Ha halottak egyáltalán fel nem támadnak, miért is merítkeznek be értük?
  1. Korintus 15:29 Különben mi értelme van annak, hogy a halottakért megkeresztelkednek? Ha a halottak egyáltalán nem támadnak fel, miért keresztelkednek meg értük?
  1. Korintus 15:29 Egyébként pedig, mit csinálnak azok, akik a halottakért merítkeznek be? Ha a halottak egyáltalán nem támadnak fel, akkor ezek az emberek miért merítkeztek be értük?
  1. Korintus 15:30 Mi is miért megyünk veszélybe minden órában?
  1. Korintus 15:30 Miért vállalunk veszedelmet mi is minden percben?
  1. Korintus 15:30 Mi is miért nézünk szembe állandóan a veszélyekkel?
  1. Korintus 15:31 A veletek való dicsekvésre mondom testvéreim, mely a Krisztus Jézusban, a mi Urunkban az enyém, hogy napról-napra halál révén vagyok.
  1. Korintus 15:31 Naponként a halállal nézünk szembe, oly igaz ez, testvéreim, mint a veletek való dicsekvésem a Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.
  1. Korintus 15:31 Naponta halálos veszélyben élek, és kész vagyok a halálra. Esküszöm, testvéreim, ez olyan igaz, mint a veletek való dicsekvésem Urunk, a Krisztus Jézus által.
  1. Korintus 15:32 Ha Efézusban ember módjára harcoltam a fenevadakkal, mi hasznom bel?le? Ha a halottak nem támadnak fel, akkor együnk, igyunk, holnap úgyis meghalunk.
  1. Korintus 15:32 Ha csak emberi módon küzdöttem a vadállatokkal Efezusban, mi hasznom belőle? Ha a halottak nem támadnak fel, akkor "együnk és igyunk, mert holnap úgyis meghalunk".
  1. Korintus 15:32 Ha csak emberi módon küzdöttem a „vadállatokkal” Efezusban, annak mi értelme lett volna? Ha a halottak soha nem támadnak fel, akkor igaza van annak, aki azt mondja: „együnk és igyunk, mert holnap úgyis meghalunk!”
  1. Korintus 15:33 Ne tévelyegjetek. Gonosz beszédek megrontanak jó erkölcsöket.
  1. Korintus 15:33 Ne tévelyegjetek: "A jó erkölcsöt megrontja a rossz társaság!"
  1. Korintus 15:33 Ne engedjétek magatokat becsapni! „A rossz társaság elrontja a jellemes embert is!”
  1. Korintus 15:34 Az igazságosságnak megfelel?en józanodjatok ki, s többé ne vétkezzetek. Némelyeknek ugyanis nincs Isten-ismeretük. Azért mondom, hogy megszégyenüljetek.
  1. Korintus 15:34 Legyetek valóban józanok, és ne vétkezzetek, mert némelyek nem ismerik az Istent: megszégyenítésetekre mondom ezt.
  1. Korintus 15:34 Térjetek észre végre, és ne vétkezzetek többé! Mert vannak közöttetek, akik nem is ismerik Istent igazán — azért mondom ezt, hogy elszégyelljék magukat!
  1. Korintus 15:35 Kérdi azonban valaki: Hogyan támadnak fel a halottak? Milyen testtel jönnek el??
  1. Korintus 15:35 De megkérdezhetné valaki: hogyan támadnak fel a halottak? Milyen testben jelennek meg?
  1. Korintus 15:35 De azt kérdezhetné valaki: „Hogyan támadnak fel a halottak? Milyen testben jönnek vissza az életbe?”
  1. Korintus 15:36 Esztelen! Amit te elvetsz, az sem elevenedik meg, csak ha meghal.
  1. Korintus 15:36 Esztelen! Amit vetsz, nem kel életre, míg előbb el nem rothad,
  1. Korintus 15:36 Ezek ostoba kérdések! Gondolj arra, mikor elveted a vetőmagot: csak akkor fog kihajtani, ha előbb már „meghalt” a földben.
  1. Korintus 15:37 És mikor elveted, nem a leend? testet veted el, hanem puszta magot vagy búzáét, vagy a többiek közül valamelyikét.
  1. Korintus 15:37 és amit elvetsz, azzal nem a leendő testet veted el, hanem csak a magot, talán búzáét vagy valami másét.
  1. Korintus 15:37 Az a mag, amit elvetsz, nem is hasonlít a kifejlett növényre (például búzára, vagy valami másra).
  1. Korintus 15:38 Azután az Isten adja neki a testet, úgy, ahogy akarta, éspedig minden egyes magnak külön a maga testét.
  1. Korintus 15:38 De Isten olyan testet ad annak, amilyet elhatározott, mégpedig minden egyes magnak a neki megfelelő testet.
  1. Korintus 15:38 Isten azonban felnöveszti, és arra a mintára formálja, amelyet annak a bizonyos növénynek tervezett. Minden egyes fajnak a saját alakját adja.
  1. Korintus 15:39 Nem minden hús ugyanaz a hús, hanem más az emberek, más a barmok húsa, más a madarak húsa, más a halaké.
  1. Korintus 15:39 Nem minden test egyforma, hanem más az embereké, más az állatoké, más a madaraké, és más a halaké.
  1. Korintus 15:39 Az élőlények különböző csoportjainak a teste és formája is különböző. Más az emberi test, más a négylábú állatok teste, megint más a madaraké, vagy a halaké.
  1. Korintus 15:40 Vannak mennyei testek és vannak földi testek. De más a mennyeiek dics?sége és más a földieké.
  1. Korintus 15:40 Vannak mennyei testek, és vannak földi testek, de más a mennyeiek fényessége, és más a földieké.
  1. Korintus 15:40 Azután, ott vannak az égitestek: egészen mások, mint a földi élőlények. Bizony, nagy különbség van az égitestek szépsége és a földi élőlények szépsége között!
  1. Korintus 15:41 Más a nap dics?sége, más a hold dics?sége és más a csillagok dics?sége.
  1. Korintus 15:41 Más a nap fényessége, más a hold fényessége, és más a csillagok fényessége: mert egyik csillag fényességben különbözik a másik csillagtól.
  1. Korintus 15:41 Még az égitestek sem egyformák: más a Nap ragyogása, és a Hold fényessége, megint másféle a csillagok fénye. Sőt, még a csillagok fénye sem egyforma.
  1. Korintus 15:42 Így van a holtak feltámadásával is. Elvetik a testet rothadó állapotban, feltámad romolhatatlanságban,
  1. Korintus 15:42 Így van a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban;
  1. Korintus 15:42 Így van ez a halottak feltámadásával is. Az emberi test, amit „elvetünk” a földbe, romlandó, és el is pusztul. Az a test, viszont, ami feltámad, nem romlik meg soha: elpusztíthatatlan!
  1. Korintus 15:43 elvetik gyalázatban, feltámad dics?ségben, elvetik er?tlenségben, feltámad hatalomban.
  1. Korintus 15:43 elvettetik gyalázatban, feltámasztatik dicsőségben; elvettetik erőtlenségben, feltámasztatik erőben.
  1. Korintus 15:43 Amikor eltemetjük a holttestet, az egyáltalán nem szép látvány. De mikor feltámad, dicsőséges lesz! Amikor eltemetjük, semmi erő nincs benne már. Amikor feltámad, telve lesz erővel!
  1. Korintus 15:44 Elvetnek lelki testet, feltámad szellemi test. Ha van lelki test, van szellemi test is.
  1. Korintus 15:44 Elvettetik érzéki test, feltámasztatik lelki test. Ha van érzéki test, van lelki test is.
  1. Korintus 15:44 Amikor eltemetjük, közönséges emberi testet temetünk el. Amikor feltámad, az már szellemi test lesz! Igen, ahogyan van hús-vér emberi test, van szellemi test is.
  1. Korintus 15:45 Így is írták meg: „Lett az els? ember, Ádám, él? lélekké, az utolsó Ádám megelevenít? szellemmé.”
  1. Korintus 15:45 Így is van megírva: "Az első ember, Ádám, élőlénnyé lett, az utolsó Ádám pedig megelevenítő Lélekké."
  1. Korintus 15:45 Erről beszél az Írás: „Az első ember, Ádám, élő lélekké lett”. Az utolsó „Ádám” (Jézus Krisztus) azonban életet adó szellem.
  1. Korintus 15:46 De nem a szellemi az els?, hanem a lelki, azután a szellemi.
  1. Korintus 15:46 De nem a lelki az első, hanem a földi, azután a lelki.
  1. Korintus 15:46 De nem ez a szellemi ember jött először, hanem a lelki, vagyis a természetes ember. Csak azután jött a szellemi ember.
  1. Korintus 15:47 Az els? ember földb?l formált por-ember, a második ember mennyb?l ered?.
  1. Korintus 15:47 Az első ember földből, porból való, a második ember mennyből való.
  1. Korintus 15:47 Az első ember (Ádám) a földből származik, hiszen Isten a földből formálta. A második ember (Jézus Krisztus) a Mennyből jött.
  1. Korintus 15:48 Amilyen a porember, olyanok a porból valók is, amilyen a mennyei ember, olyanok a mennyeiek is.
  1. Korintus 15:48 Amilyen a földből való, olyanok a földiek is, és amilyen a mennyből való, olyanok a mennyeiek is.
  1. Korintus 15:48 Amilyen volt az első, a földből való ember, olyanok a többi földi emberek is. Viszont, amilyen az a Mennyből való ember, olyanok a többiek is, akik szintén a Mennyből származnak.
  1. Korintus 15:49 Amint viseltük a porember képét, úgy fogjuk viselni a mennyei ember képét is.
  1. Korintus 15:49 És amint viseltük a földinek a képét, úgy fogjuk viselni a mennyeinek a képét is.
  1. Korintus 15:49 Ahogyan hasonlítunk az első földi emberre, úgy fogunk hasonlítani arra a mennyei emberre is.
  1. Korintus 15:50 Ezt pedig azért mondom el testvéreim, mert hús és vér Isten királyságát nem örökölheti, sem a romlás nem örököl romolhatatlanságot.
  1. Korintus 15:50 Azt pedig állítom, testvéreim, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot.
  1. Korintus 15:50 Ezt azért mondom, testvéreim, mert ezzel a földi hús-vér testünkkel nem vehetünk részt Isten Királyságában. Hiszen az, ami el fog pusztulni, nem vehet részt abban, ami örökkévaló.
  1. Korintus 15:51 Íme, egy titkot mondok nektek: Nem fogunk mindnyájan elaludni, de mindnyájan át fogunk változni
  1. Korintus 15:51 Íme, titkot mondok nektek: nem fogunk ugyan mindnyájan elhunyni, de mindnyájan el fogunk változni.
  1. Korintus 15:51 De figyeljetek, elárulok nektek egy titkot: nem fogunk mindannyian meghalni, de mindannyian át fogunk változni.
  1. Korintus 15:52 egy oszthatatlan id?ben, egy szempillantásban, az utolsó kürtszókor, – mert kürtölni fognak – s a halottak romolhatatlanságban feltámadnak, mi pedig átváltozunk majd.
  1. Korintus 15:52 Hirtelen egy szempillantás alatt, az utolsó harsonaszóra; mert meg fog szólalni a harsona, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, mi pedig elváltozunk.
  1. Korintus 15:52 Ez nagyon hirtelen fog történni, egy szempillantás alatt, az utolsó trombita hangjára. Igen, felhangzik a trombitaszó, és azok, akik hitben haltak meg, feltámadnak a romlástól mentes örök életre. Mi pedig, akik akkor még élünk, át fogunk változni.
  1. Korintus 15:53 Kell ugyanis, hogy ez a megromló test romolhatatlanságot öltsön fel, és ez a halandó test halhatatlanságot öltsön fel.
  1. Korintus 15:53 Mert e romlandó testnek romolhatatlanságba kell öltöznie, és e halandónak halhatatlanságba.
  1. Korintus 15:53 Ez a mostani testünk romlandó, ezért feltétlenül szükséges, hogy átváltozzon olyan testté, amely már mentes a romlástól. Mostani testünk halandó, ezért át kell változzon halhatatlan testté.
  1. Korintus 15:54 Mikor pedig ez a megromló test romolhatatlanságot ölt fel és ez a halandó test halhatatlanságot ölt fel, akkor bekövetkezik a megírt ige: „Gy?zelem nyelte el a halált!
  1. Korintus 15:54 Amikor pedig (ez a romlandó romolhatatlanságba öltözik, és) ez a halandó halhatatlanságba öltözik, akkor teljesül be, ami meg van írva: "Teljes a diadal a halál fölött!
  1. Korintus 15:54 Amikor ez majd megtörténik: a romlandó és halandó test átváltozik romlástól mentes és halhatatlan testté, akkor teljesedik be, amit az Írás mond: „A halál teljes és végleges vereséget szenvedett” Ézs 25:8
  1. Korintus 15:55 Halál, hol a gy?zedelmed? Halál, hol a fullánkod?”
  1. Korintus 15:55 Halál, hol a te diadalod? Halál, hol a te fullánkod?"
  1. Korintus 15:55 „Halál, hová lett a győzelmed? Halál, hová lett a fegyvered?” Hós 13:14
  1. Korintus 15:56 A halál fullánkja pedig a vétek, hatalma pedig a törvény.
  1. Korintus 15:56 A halál fullánkja a bűn, a bűn ereje pedig a törvény.
  1. Korintus 15:56 Ugyanis a halál fegyvere a bűn, a bűn erejét pedig a Törvény adja.
  1. Korintus 15:57 Hála legyen az Istennek, aki Urunkon, a Krisztus Jézuson keresztül a gy?zelmet adja nekünk.
  1. Korintus 15:57 De hála az Istennek, aki a diadalt adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által!
  1. Korintus 15:57 De hálát adunk Istennek, hogy Urunk, Jézus Krisztus által győztesekké tesz bennünket!
  1. Korintus 15:58 Így hát szeretett testvéreim, szilárdak legyetek, mozdíthatatlanok, az Úr munkájának mindenkor b?viben lev?k, tudva azt, hogy fáradozásunk az Úrban nem hiábavaló.
  1. Korintus 15:58 Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.
  1. Korintus 15:58 Mivel ez így van, kedves testvéreim, legyetek szilárdak, hogy senki ne tudjon kimozdítani benneteket a helyetekről! Mindig teljes erővel és odaadással végezzétek az Úr munkáját! Hiszen jól tudjátok, hogy ez a munka nem céltalan és eredménytelen.
  Korinthusbeliekhez írt I. levél 14  |  Lap tetejére  |  Korinthusbeliekhez írt I. levél 16  

A Biblia, a teljes Szentírás, Istennek a Szent Szellem által inspirált, csalhatatlan kijelentése.
Biblia - Korinthusbeliekhez írt I. levél 15. fejezet - Csia Lajos - Újszövetség, Új fordítású Biblia, Egyszerű fordítás - Újszövetség