Apcsel 22:1
„Testvérek és népünk vezetői, hallgassatok meg! Hadd védekezzem előttetek!”
|
Apcsel
22:1
"Atyámfiai, férfiak és atyák, hallgassátok meg védekezésemet, amelyet most hozzátok intézek."
|
Apcsel
22:1
„Férfiak, testvéreim és atyák! Hallgassátok meg, halljátok meg most hozzátok intézend? védekezésemet.”
|
Apcsel 22:2
Amikor az emberek meghallották, hogy az ő nyelvükön beszél, egészen lecsendesedtek. Pál ekkor így folytatta:
|
Apcsel
22:2
Mikor hallották, hogy héber nyelven szól hozzájuk, még jobban elcsendesedtek. Aztán így folytatta:
|
Apcsel
22:2
Mikor azok meghallották, hogy héber nyelven szól hozzájuk, még jobban lecsillapodtak. Ekkor így szólott:
|
Apcsel 22:3
„Én magam is zsidó vagyok. A cilíciai Tarzuszban születtem, de Jeruzsálemben nevelkedtem. Gamáliél tanítványa voltam, aki gondosan megtanított mindenre atyáink Törvénye szerint. Ugyanúgy szenvedélyesen lelkesedtem Istenért, mint most ti,
|
Apcsel
22:3
"Én zsidó ember vagyok, a ciliciai Tarzuszban születtem, de ebben a városban növekedtem fel; Gamáliél lábainál kaptam nevelést az ősi törvény szigora szerint, és én is így rajongtam Istenért, ahogyan ma ti mindnyájan.
|
Apcsel
22:3
„Én zsidó ember vagyok, a ciliciai Tárzusban születtem, de ebben a városban nevelkedtem fel Gamáliel lábánál, az atyai törvény pontos betartásában, Istenért buzgó voltam, mint ahogy ti mindnyájan vagytok ma.
|
Apcsel 22:4
és üldöztem azokat, akik az Úr Útját követték. Elfogtam, és börtönbe zártam őket, és voltak akiket meg is öltek közülük, férfiakat és nőket is.
|
Apcsel
22:4
E tanítás követőit halálra üldöztem, megkötöztem, és börtönbe juttattam férfiakat is, meg nőket is.
|
Apcsel
22:4
Ezt az utat halálra üldöztem, megkötöztettem, börtönbe juttattam férfiakat is, n?ket is,
|
Apcsel 22:5
A főpap és az idősebb vezetők tanácsa bizonyíthatja, hogy ez így történt. Tőlük kaptam azokat a leveleket is, amelyek damaszkuszi testvéreinkhez szóltak. Én magam azért mentem Damaszkuszba ezekkel a levelekkel, hogy ott is elfogjam Jézus tanítványait. Megkötözve akartam visszavinni őket Jeruzsálembe, hogy börtönbe kerüljenek, és megbüntessék őket.”
|
Apcsel
22:5
Tanúm erre a főpap és a vének egész tanácsa, akiktől levelet is kaptam a testvérekhez, és elmentem Damaszkuszba, hogy az odavalókat is megkötözve hozzam Jeruzsálembe, hogy megkapják büntetésüket.
|
Apcsel
22:5
ahogy azt a f?pap is tanúsíthatja és a vének egész tanácsa. Miután t?lük leveleket is kaptam a testvérekhez, Damaszkuszba utaztam, hogy onnan foglyokat hozzak Jeruzsálembe, hogy megfenyítsék ?ket.
|
Apcsel 22:6
„De útban Damaszkusz felé valami történt velem. Körülbelül dél lehetett. Már közeledtem Damaszkusz városához, amikor hirtelen vakító fényesség vett körül, amely az égből világított rám.
|
Apcsel
22:6
Történt pedig, hogy útközben, amint déltájban közeledtem Damaszkuszhoz: hirtelen vakító fényesség sugárzott le rám az égből.
|
Apcsel
22:6
De utazás közben, mikor már közel voltam Damaszkuszhoz, déltájban az történt velem, hogy az égb?l hirtelen villámló nagy fényt láttam magam körül,
|
Apcsel 22:7
Leestem a földre, és egy hangot hallottam. Azt mondta: ‘Saul, Saul, miért üldözöl engem?’
|
Apcsel
22:7
A földre estem, és hangot hallottam, amely így szólt: Saul, Saul, miért üldözöl engem?
|
Apcsel
22:7
leestem a földre és hallottam, ahogy egy hang megszólított: Saul, Saul, miért üldözöl?
|
Apcsel 22:8
Erre én megkérdeztem: ‘Ki vagy te, Uram?’ Ő így válaszolt: ‘Én vagyok a názáreti Jézus, akit te üldözöl.’
|
Apcsel
22:8
Én pedig megkérdeztem: Ki vagy, Uram? És ő így szólt: Én vagyok a názáreti Jézus, akit te üldözöl.
|
Apcsel
22:8
Megkérdeztem: Ki vagy Uram? Az így felelt: Én vagyok a názáreti Jézus, akit te üldözöl.
|
Apcsel 22:9
Akik velem voltak, látták a fényességet, de a hangot, amely hozzám szólt, nem hallották.
|
Apcsel
22:9
Akik velem voltak, a fényt ugyan látták, de a velem beszélő hangját nem hallották.
|
Apcsel
22:9
Azok, akik velem voltak, látták a fényt, de a velem beszél? hangot nem hallották.
|
Apcsel 22:10
Ekkor én megkérdeztem: ‘Mit tegyek, Uram?’ Az Úr pedig azt mondta nekem: ‘Kelj fel, és menj be Damaszkuszba! Ott majd megmondják neked mindazt, amit az én tervem szerint tenned kell.’
|
Apcsel
22:10
Ezt kérdeztem akkor: Mit tegyek, Uram? Az Úr pedig azt felelte nekem: Kelj fel, menj Damaszkuszba, és ott megmondják neked mindazt, amit tenned kell, amit Isten felőled elrendelt.
|
Apcsel
22:10
Mit cselekedjem, Uram? – kérdeztem, mire az Úr így felelt nekem: Kelj fel, utazzál Damaszkuszba, ott majd mindenfel?l tudósítanak téged, amir?l ez van rendelve, hogy meg kell tenned.
|
Apcsel 22:11
Mivel a nagy fényességtől megvakultam, a társaim kézen fogva vezettek be Damaszkuszba.
|
Apcsel
22:11
Mivel pedig annak a fényességnek a ragyogása miatt nem láttam, a velem levők kézen fogva vezettek; úgy mentem be Damaszkuszba.
|
Apcsel
22:11
Mivel pedig annak a fénynek a dics?ségét?l a látásom elveszett, a velem lev?k a kezemet fogták meg és úgy mentem be Damaszkuszba.
|
Apcsel 22:12
Élt abban a városban egy Anániás nevű zsidó, aki hűségesen megtartotta a Törvény parancsait, és akit minden damaszkuszi zsidó tisztelt.
|
Apcsel
22:12
Egy bizonyos Anániás pedig, aki törvény szerint élő kegyes férfi, aki mellett bizonyságot tesznek az ott lakó zsidók mind,
|
Apcsel
22:12
Ott hozzám jött egy bizonyos Ananiás, ki a törvény szerint él? lelkiismeretes férfiú, ki mellett az összes ott lakó zsidók tanúságot tesznek,
|
Apcsel 22:13
Ez odajött hozzám, megállt mellettem, és azt mondta: ‘Saul, testvérem, kapd vissza a látásodat!’ Abban a pillanatban valóban megláttam őt.
|
Apcsel
22:13
eljött hozzám, elém állt, és így szólt: Testvérem, Saul, láss! És én abban a pillanatban ismét láttam, és rátekintettem.
|
Apcsel
22:13
mellém állott és így szólt: Saul, testvérem, tekints reám! S én abban az órában láttam ?t.
|
Apcsel 22:14
Anániás így folytatta: ‘Ősapáink Istene kiválasztott téged, hogy megtudd, mi a terve veled, és hogy meglásd az Igazságost (Jézust), és halld meg, amit neked mond.
|
Apcsel
22:14
Ő pedig ezt mondta nekem: Atyáink Istene választott ki téged, hogy megismerd az ő akaratát, meglásd az Igazat, és hangot hallj az ő ajkáról.
|
Apcsel
22:14
Ekkor így szólt: Atyáinknak Istene eleve kezébe vett téged, hogy megismertesse veled akaratát és megláttassa veled azt az Igazságosat, szót hallj annak szájából
|
Apcsel 22:15
Mert róla fogsz tanúskodni: el kell mondanod minden embernek, amit láttál és hallottál.
|
Apcsel
22:15
Mert az ő tanúja leszel minden ember előtt arról, amiket láttál és hallottál.
|
Apcsel
22:15
és te tanúja légy neki minden ember el?tt, arról, amit láttál és hallottál.
|
Apcsel 22:16
Most pedig ne várj tovább! Kelj fel, merítkezz be, mosd le a bűneidet, és hívd segítségül az Úr Jézus nevét!’
|
Apcsel
22:16
Most tehát miért késlekedsz? Kelj fel, keresztelkedj meg, mosd le bűneidet, segítségül híván az Úr nevét.
|
Apcsel
22:16
Azért most mit habozol még? Kelj fel, merítkezzél be, mosd le vétkeidet azzal, hogy az ? nevét segítségül hívod.
|
Apcsel 22:17
Később visszajöttem Jeruzsálembe, és amikor a Templomban imádkoztam, látomást láttam.
|
Apcsel
22:17
Történt azután, hogy visszatértem Jeruzsálembe, és a templomban imádkoztam: révületbe estem,
|
Apcsel
22:17
Amikor kés?bb visszatértem Jeruzsálembe és a szent helyen imádkoztam, az történt velem, hogy önkívületbe estem,
|
Apcsel 22:18
Jézust láttam, aki azt mondta nekem: ‘Siess, menj el Jeruzsálemből hamar, mert itt nem hiszik el, amit rólam mondasz!’
|
Apcsel
22:18
és láttam őt, aki ezt mondta nekem: Siess, és menj ki hamar Jeruzsálemből, mert nem fogadják el a te rólam való bizonyságtételedet.
|
Apcsel
22:18
és megláttam ?t. ? így szólt hozzám: Siess, eredj ki gyorsan Jeruzsálemb?l, minthogy nem fogadják el rólam tett tanúságtételedet.
|
Apcsel 22:19
Én így feleltem: ‘Uram, ezek az emberek tudják, hogy én egyik zsinagógától a másikhoz mentem, elfogtam, börtönbe zártam és megvertem azokat, akik benned hisznek!
|
Apcsel
22:19
Erre így szóltam: Uram, ők tudják, hogy én voltam az, aki börtönbe vetettem, és zsinagógáról zsinagógára járva megverettem a benned hívőket.
|
Apcsel
22:19
Én azonban így szóltam: Uram, ?k maguk tudják, hogy én zsinagógáról zsinagógára menve bebörtönöztettem és megverettem azokat, akik benned hittek,
|
Apcsel 22:20
Amikor Istvánt megölték, aki rólad beszélt az embereknek, én is ott álltam, és helyeseltem, hogy megöljék. Sőt, őriztem is azoknak a ruháit, akik megölték Istvánt.’
|
Apcsel
22:20
Amikor pedig kiontották Istvánnak, a te vértanúdnak a vérét, magam is ott álltam, helyeseltem az ő megölését, és őriztem azoknak a ruháját, akik megölték.
|
Apcsel
22:20
meg hogy amikor tanúdnak, Istvánnak a vére kiömlött, én is egyetért?en állottam ott, s én ?riztem gyilkosainak köpenyét.
|
Apcsel 22:21
Erre Jézus azt mondta: ‘Most indulj el! A nem zsidó népekhez küldelek, messzire.’”
|
Apcsel
22:21
De ő azt mondta nekem: Eredj el, mert én messze küldelek téged, a pogányok közé."
|
Apcsel
22:21
Ám ? ezt mondta nekem: Utazzál el, mert messzi nemzetekhez küldelek el téged.”
|
Apcsel 22:22
Az összegyűlt emberek eddig csendben hallgatták Pált, de mikor ezt mondta, elkezdtek kiabálni: „Öld meg! Öld meg! Az ilyen embernek nem szabad élnie!”
|
Apcsel
22:22
Eddig a kijelentésig hallgatták, de akkor így kezdtek kiáltozni: "Töröld el a föld színéről az ilyet, mert nem szabad neki élnie!"
|
Apcsel
22:22
Eddig a szóig hallgatták ?t, de itt felemelték szavukat: „Veszítsd el a földr?l az ilyent! Mert nem való az ilyennek élnie.”
|
Apcsel 22:23
Felsőruháikat eldobálták, ordítoztak, és port szórtak a levegőbe.
|
Apcsel
22:23
Kiáltoztak, ruháikat eldobálták, és port szórtak a levegőbe.
|
Apcsel
22:23
Mikor azután azok kiáltoztak, s köpenyeiket dobálták a magosba, és a port szórták a leveg?be,
|
Apcsel 22:24
A parancsnok erre mondta a katonáknak, hogy Pált vigyék be a várba, és korbáccsal verjék meg. Azt akarta, hogy Pál mondja meg, miért kiabáltak rá az emberek ilyen haragosan.
|
Apcsel
22:24
Az ezredes elrendelte, hogy vigyék a várba, és meghagyta, hogy korbáccsal vallassák ki: hadd tudja meg, miért kiáltoztak így ellene.
|
Apcsel
22:24
az ezredes megparancsolta, hogy vezessék Pált be a kaszárnyába. Majd azt mondta, hogy korbáccsal vallassák ki, hogy megtudhassa, mely okból kiáltoztak úgy rá.
|
Apcsel 22:25
Amikor Pált megkötözték, hogy előkészítsék a megkorbácsoláshoz, ezt kérdezte az ott álló századostól: „Szabad-e nektek megkorbácsolni egy római állampolgárt, amíg el nem ítélik?”
|
Apcsel
22:25
Amikor pedig szíjakkal lekötötték, ezt kérdezte Pál az ott álló századostól: "Szabad-e római polgárt ítélet nélkül megkorbácsolnotok?"
|
Apcsel
22:25
Ám, amikor szíjakkal kifeszítették, Pál megkérdezte az ott álló századost: „Római polgárt szabad-e nektek ítélet nélkül megostoroznotok?”
|
Apcsel 22:26
Erre a százados elment a parancsnokhoz, és azt mondta neki: „Vigyázz, mit csinálsz, mert ez az ember római állampolgár!”
|
Apcsel
22:26
Amikor ezt meghallotta a százados, az ezredeshez ment, és jelentést tett neki: "Mit akarsz tenni? Hiszen ez az ember római polgár."
|
Apcsel
22:26
Ahogy a százados ezt hallotta, odament az ezredeshez és hírt adott neki: „Mit szándékozol tenni? Hiszen ez az ember római!”
|
Apcsel 22:27
A parancsnok ekkor Pálhoz sietett, és megkérdezte: „Mondd, te igazán római állampolgár vagy?” „Az vagyok”—mondta Pál.
|
Apcsel
22:27
Erre az ezredes odament, és megkérdezte tőle: "Mondd meg nekem: csakugyan római polgár vagy?" Mire ő így felelt: "Az vagyok."
|
Apcsel
22:27
Az ezredes odament Pálhoz és megkérdezte t?le: „Mondd meg nekem, hogy római vagy-e.” ? azt felelte: „Az vagyok.”
|
Apcsel 22:28
A parancsnok erre így felelt: „Én sokat fizettem azért, hogy római polgár lehessek.” „Én pedig már római polgárnak születtem”—felelte Pál.
|
Apcsel
22:28
Az ezredes erre így szólt: "Én nagy összegért szereztem meg ezt a polgárjogot." Pál ezt mondta: "Én pedig már benne is születtem."
|
Apcsel
22:28
„Én nagy összeg pénzzel szereztem meg ezt a polgárjogot” – mondta az ezredes, mire Pál ezt felelte: „Én meg már benne születtem.”
|
Apcsel 22:29
Erre azok, akik meg akarták verni, azonnal elmentek. A parancsnok is megijedt, amikor megtudta, hogy Pál római állampolgár, és ő mégis megkötöztette.
|
Apcsel
22:29
Ekkor azonnal félreálltak mellőle azok, akik vallatni akarták. Sőt az ezredes is megijedt, amikor megtudta, hogy római polgár, akit megkötöztetett.
|
Apcsel
22:29
Erre tüstént félreálltak t?le azok, akik vallatni készültek ?t. Az ezredes pedig megijedt, hogy megtudta, hogy római, és mert megkötöztette.
|
Apcsel 22:30
A parancsnok pontosan meg akarta tudni, mivel vádolják Pált a zsidók. Ezért másnap összehívta a főpapokat és az egész Főtanácsot. Pált pedig eléjük állította, miután levette róla a láncokat.
|
Apcsel
22:30
Másnap aztán meg akarta tudni a valóságot, hogy mivel vádolják a zsidók, levétette tehát bilincseit, és megparancsolta, hogy jöjjenek össze a főpapok és az egész nagytanács. Ekkor lehozatta Pált, és eléjük állította.
|
Apcsel
22:30
A következ? napon az ezredes, mivel valami biztosat akart megtudni a fel?l, hogy mivel vádolják a zsidók, feloldotta Pált és megparancsolta, hogy a f?papok és az egész nagytanács gy?ljenek össze, azután levezettette, és közéjük állíttatta Pált.
|
