Hitvallásunk

Kiadványok

Kiadói üzenet

Igehirdetések

Eseménynaptár

Kapcsolat

Linkek

Biblia

 

Támogatás


Keresés a Bibliában

Szórészlet(ek):


és:


és:


Bevezetés a Biblia világába 3. -

Bevezetés a Biblia világába 3.

PÉNZÜGYEK a Biblia tükrében - Balázs István

Balázs István

PÉNZÜGYEK a Biblia tükrében

Revideált Új Fordítású Biblia - Nagy családi -

Revideált Új Fordítású Biblia - Nagy családi

Biblia - Egyszerű fordítás (bőrkötés) többféle -

Biblia - Egyszerű fordítás (bőrkötés) többféle

Időutazás a Biblia világában - Lois Rock

Lois Rock

Időutazás a Biblia világában

Y Design

Bibliafordítások - Károli Biblia
János Evangéliuma 4. fejezet


 

  <<< >>>  

  János 4:1 Amint azért megtudta az Úr, hogy a farizeusok meghallották, hogy Jézus több tanítványt szerez és keresztel, mint János,
  János 4:1 Amint most már az Úr észrevette, hogy a farizeusok meghallották, hogy Jézus több tanítványt szerez és merít be, mint János –
  János 4:1 Amikor pedig megtudta Jézus, hogy a farizeusok meghallották, hogy ő több tanítványt szerez és keresztel, mint János -
  János 4:2 (Jóllehet Jézus maga nem keresztelt, hanem a tanítványai,)
  János 4:2 noha Jézus maga nem merített be, csak a tanítványai –,
  János 4:2 bár maga Jézus nem keresztelt, hanem a tanítványai -,
  János 4:3 Elhagyá Júdeát és elméne ismét Galileába.
  János 4:3 elhagyta Júdeát és ismét Galileába távozott.
  János 4:3 elhagyta Júdeát, és elment ismét Galileába.
  János 4:4 Samárián kell vala pedig általmennie.
  János 4:4 Szamárián kellett keresztül mennie.
  János 4:4 Samárián kellett pedig átmennie,
  János 4:5 Megy vala azért Samáriának Sikár nevű városába, annak a teleknek szomszédjába, a melyet Jákób adott vala az ő fiának, Józsefnek.
  János 4:5 Eljutott Szamáriának egyik városába, melyet Szikárnak neveznek, mely szomszédja annak a teleknek, amelyet Jákób a fiának, Józsefnek adott.
  János 4:5 és így jutott el Samária egyik városához, amelynek Sikár volt a neve. Ez közel volt ahhoz a birtokhoz, amelyet Jákób adott fiának, Józsefnek.
  János 4:6 Ott vala pedig a Jákób forrása. Jézus azért, az utazástól elfáradva, azonmód leült a forráshoz. Mintegy hat óra vala.
  János 4:6 Itt volt a Jákób forrása. Jézus itt, az utazástól fáradtan, úgy ahogy volt, leült a forráshoz. Körülbelül hatodik óra volt.
  János 4:6 Ott volt Jákób forrása. Jézus akkor az úttól elfáradva leült a forrásnál; az idő délfelé járt.
  János 4:7 Jöve egy samáriabeli asszony vizet meríteni; monda néki Jézus: Adj innom!
  János 4:7 Szamáriából egy asszony jött vizet meríteni. Jézus megszólította: „Adj innom!”
  János 4:7 Egy samáriai asszony jött vizet meríteni. Jézus így szólt hozzá: "Adj innom!"
  János 4:8 Az ő tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek.
  János 4:8 Tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vásároljanak.
  János 4:8 Tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek.
  János 4:9 Monda azért néki a samáriai asszony: Hogy kérhetsz inni zsidó létedre én tőlem, a ki samáriai asszony vagyok?! Mert a zsidók nem barátkoznak a samáriaiakkal.
  János 4:9 A szamáriai asszony megkérdezte ?t: „Zsidó létedre, hogy kérhetsz t?lem inni, mikor én szamáriai asszony vagyok?” A zsidók ugyanis nem társalognak a szamáriaiakkal.
  János 4:9 A samáriai asszony ezt mondta: "Hogyan? Te zsidó létedre tőlem kérsz inni, mikor én samáriai vagyok?" Mert a zsidók nem érintkeztek a samáriaiakkal.
  János 4:10 Felele Jézus és monda néki: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, a ki ezt mondja néked: Adj innom!; te kérted volna őt, és adott volna néked élő vizet.
  János 4:10 Jézus így felelt neki: „Ha ismernéd az Isten ajándékát és tudnád, hogy ki az, aki neked azt mondta: Adj innom! – te kértél volna t?le, s ? él? vizet adott volna neked.”
  János 4:10 Jézus így válaszolt: "Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki így szól hozzád: Adj innom! te kértél volna tőle, és ő adott volna neked élő vizet."
  János 4:11 Monda néki az asszony: Uram, nincs mivel merítened, és a kút mély: hol vennéd tehát az élő vizet?
  János 4:11 „Uram – felelte az neki –, vedred sincs, a kút is mély. Honnan volna neked él? vized?
  János 4:11 Az asszony így szólt hozzá: "Uram, merítő edényed sincs, a kút is mély: honnan vennéd az élő vizet?
  János 4:12 Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál, Jákóbnál, a ki nékünk adta ezt a kutat, és ebből ivott ő is, a fiai is és jószága is?
  János 4:12 Vajon nagyobb vagy te atyánknál, Jákóbnál, aki a forrást adta nekünk? Hiszen ? maga is ebb?l ivott, meg a fiai is, az állatai is.”
  János 4:12 Talán nagyobb vagy te atyánknál, Jákóbnál, aki ezt a kutat adta nekünk, és aki maga is ebből ivott, sőt fiai és jószágai is?"
  János 4:13 Felele Jézus és monda néki: Mindaz, a ki ebből a vízből iszik, ismét megszomjúhozik:
  János 4:13 Jézus ezt felelte neki: „Mindaz, aki ebb?l a vízb?l iszik, újra megszomjazik,
  János 4:13 Jézus így válaszolt neki: "Aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik,
  János 4:14 Valaki pedig abból a vízből iszik, a melyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, a melyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz ő benne.
  János 4:14 de aki abból a vízb?l iszik, melyet majd én adok neki, többé soha meg nem szomjazik, hanem az a víz, melyet majd én adok néki, örök életre buzgó víznek forrásává válik benne.”
  János 4:14 de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne."
  János 4:15 Monda néki az asszony: Uram, add nékem azt a vizet, hogy meg ne szomjúhozzam, és ne jőjjek ide meríteni!
  János 4:15 „Uram – szólt hozzá az asszony –, add nekem ezt a vizet, hogy meg ne szomjazzam, és hogy többet ne járjak ide meríteni.”
  János 4:15 Az asszony erre ezt mondta: "Uram, add nekem azt a vizet, hogy ne szomjazzam meg, és ne kelljen idejárnom meríteni."
  János 4:16 Monda néki Jézus: Menj el, hívd a férjedet, és jőjj ide!
  János 4:16 „Eredj el – mondta neki Jézus –, hívd el a férjedet és jöjj ide!”
  János 4:16 Jézus így szólt hozzá: "Menj el, hívd a férjedet, és jöjj vissza!"
  János 4:17 Felele az asszony és monda: Nincs férjem. Monda néki Jézus: Jól mondád, hogy: Nincs férjem;
  János 4:17 „Nincs férjem” – felelt az asszony, mire Jézus így szólt hozzá: „Helyesen mondtad, hogy nincs férjem,
  János 4:17 Az asszony így válaszolt: "Nincs férjem." Jézus erre ezt mondta: "Jól mondtad, hogy férjed nincs,
  János 4:18 Mert öt férjed volt, és a mostani nem férjed: ezt igazán mondtad.
  János 4:18 mert öt férjed volt, és akid most van, nem férjed. Ezzel igazat mondottál.”
  János 4:18 mert öt férjed volt, és akivel most élsz, nem férjed: ebben igazat mondtál."
  János 4:19 Monda néki az asszony: Uram, látom, hogy te próféta vagy.
  János 4:19 „Uram! – mondta neki az asszony –, látom már, hogy próféta vagy.
  János 4:19 Az asszony ekkor így felelt: "Uram, látom, hogy próféta vagy.
  János 4:20 A mi atyáink ezen a hegyen imádkoztak; és ti azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, a hol imádkozni kell.
  János 4:20 Atyáink ezen a hegyen borultak le Istent imádni, ti meg azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, ahol imádni kell ?t.”
  János 4:20 A mi atyáink ezen a hegyen imádták az Istent, ti pedig azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, ahol Istent imádni kell."
  János 4:21 Monda néki Jézus: Asszony, hidd el nékem, hogy eljő az óra, a mikor sem nem ezen a hegyen, sem nem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát.
  János 4:21 „Higgy nekem – mondta neki Jézus, jön egy óra, amikor sem ezen a hegyen, sem Jeruzsálemben nem fogjátok imádni az Atyát.
  János 4:21 Jézus így válaszolt: "Higgy nekem asszony, hogy eljön az óra, amikor nem is ezen a hegyen, nem is Jeruzsálemben imádjátok az Atyát.
  János 4:22 Ti azt imádjátok, a mit nem ismertek; mi azt imádjuk, amit ismerünk: mert az idvesség a zsidók közül támadt.
  János 4:22 Ti azt imádjátok, amit nem ismertek. Mi azt imádjuk, amit ismerünk, mert a megmentés a zsidók közül ered.
  János 4:22 Ti azt imádjátok, akit nem ismertek, mi azt imádjuk, akit ismerünk, mert az üdvösség a zsidók közül támad.
  János 4:23 De eljő az óra, és az most vagyon, amikor az igazi imádók lélekben, és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyeneket keres, az ő imádóiul.
  János 4:23 De jön egy óra, és az most van, amikor az igazi imádók az Atyát szellemben és igazságban fogják imádni, mert az Atya is ilyen imádókat keres magának.
  János 4:23 De eljön az óra, és az most van, amikor az igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát, mert az Atya is ilyen imádókat keres magának.
  János 4:24 Az Isten lélek: és a kik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják.
  János 4:24 Szellem az Isten, és az imádóknak szellemben és igazságban kell ?t imádniuk.”
  János 4:24 Az Isten Lélek, és akik imádják őt, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk."
  János 4:25 Monda néki az asszony: Tudom, hogy Messiás jő (a ki Krisztusnak mondatik); mikor az eljő, megjelent nékünk mindent.
  János 4:25 „Tudom, hogy Messiás jön – mondotta neki az asszony –, akit Krisztusnak mondanak. Ha az eljön, mindent tudtunkra fog adni.”
  János 4:25 Az asszony így felelt: "Tudom, hogy eljön a Messiás, akit Krisztusnak neveznek, és amikor eljön, kijelent nekünk mindent."
  János 4:26 Monda néki Jézus: Én vagyok az, a ki veled beszélek.
  János 4:26 „Én vagyok az – szólt neki Jézus-, aki veled beszélek.”
  János 4:26 Jézus ezt mondta neki: "Én vagyok az, aki veled beszélek."
  János 4:27 Eközben megjövének az ő tanítványai; és csodálkozának, hogy asszonnyal beszélt; mindazáltal egyik sem mondá: Mit keresel? vagy: Mit beszélsz vele?
  János 4:27 Ennél a szónál megérkeztek a tanítványai és elcsodálkoztak, hogy asszonnyal beszél. Mégsem kérdezte senki: „Mit akarsz vele?” vagy: „Miért beszélsz vele?”
  János 4:27 Tanítványai éppen ekkor jöttek meg, és csodálkoztak azon, hogy asszonnyal beszél, de mégsem mondta egyikük sem: "Mit akarsz, vagy mit beszélsz vele?"
  János 4:28 Ott hagyá azért az asszony a vedrét, és elméne a városba, és monda az embereknek:
  János 4:28 Az asszony most otthagyta a vedrét, elment a városba és így szólt az emberekhez:
  János 4:28 Az asszony pedig otthagyta korsóját, elment a városba, és szólt az embereknek:
  János 4:29 Jertek, lássatok egy embert, a ki megmonda nékem mindent, a mit cselekedtem. Nem ez-é a Krisztus?
  János 4:29 „Jertek, lássatok egy embert, aki mindent megmondott nekem, amit tettem! Vajon nem ?-e a Krisztus?”
  János 4:29 "Jöjjetek, lássátok azt az embert, aki megmondott nekem mindent, amit tettem: vajon nem ez-e a Krisztus?"
  János 4:30 Kimenének azért a városból, és hozzá menének.
  János 4:30 Elmentek a városból és megérkeztek hozzá.
  János 4:30 Erre azok elindultak a városból, és kimentek hozzá.
  János 4:31 Aközben pedig kérék őt a tanítványok, mondván: Mester, egyél!
  János 4:31 Közben arra kérték ?t a tanítványok: „Rabbi, egyél.”
  János 4:31 Közben kérték őt a tanítványai: "Mester, egyél!"
  János 4:32 ő pedig monda nékik: Van nékem eledelem, a mit egyem, a mit ti nem tudtok.
  János 4:32 De ? így felelt nekik: „Van nekem eledelem, melyr?l ti nem tudtok.”
  János 4:32 Ő pedig azt mondta nekik: "Nekem van eledelem, amit egyem, amiről ti nem tudtok."
  János 4:33 Mondának azért a tanítványok egymásnak: Hozott-é néki valaki enni?
  János 4:33 „Vajon valaki enni hozott neki?” – kérdezték a tanítványok egymástól,
  János 4:33 A tanítványok erre egymást kérdezték: "Valaki talán hozott neki enni?"
  János 4:34 Monda nékik Jézus: Az én eledelem az, hogy annak akaratját cselekedjem, a ki elküldött engem, és az ő dolgát elvégezzem.
  János 4:34 Jézus ezt mondta nekik: „Az én eledelem, hogy annak akaratát tegyem, aki elküldött engem és bevégezzem az ? m?vét.
  János 4:34 Jézus ezt mondta nekik: "Az én eledelem az, hogy teljesítsem annak akaratát, aki elküldött engem, és bevégezzem az ő munkáját.
  János 4:35 Ti nem azt mondjátok-é, hogy még négy hónap és eljő az aratás? Ímé, mondom néktek: Emeljétek fel szemeiteket, és lássátok meg a tájékokat, hogy már fehérek az aratásra.
  János 4:35 Nem ti mondogatjátok, hogy még négy hónap és elj? az aratás? Lám, azt mondom nektek: Emeljétek fel szemeteket és nézzétek a tájakat, hogy fehérek már, aratásra készek.
  János 4:35 Vajon nem ti magatok mondjátok-e, hogy még négy hónap, és jön az aratás? Íme, mondom nektek: emeljétek fel a szemeteket, és lássátok meg, hogy a mezők már fehérek az aratásra.
  János 4:36 És a ki arat, jutalmat nyer, és az örök életre gyümölcsöt gyűjt; hogy mind a vető, mind az arató együtt örvendezzen.
  János 4:36 Már az arató elnyeri bérét, és gyümölcsöt gy?jt örök életre, hogy a magvet? és az arató együtt örüljön.
  János 4:36 Az arató jutalmat kap, és begyűjti a termést az örök életre, hogy együtt örüljön a vető és az arató.
  János 4:37 Mert ebben az a mondás igaz, hogy más a vető, más az arató.
  János 4:37 Mert abban igaz a mondás, hogy más a magvet? és más az arató!
  János 4:37 Mert ebben az esetben igaz a közmondás, hogy: más a vető, és más az arató.
  János 4:38 Én annak az aratására küldtelek titeket, a mit nem ti munkáltatok; mások munkálták, és ti a mások munkájába állottatok.
  János 4:38 Én olyan aratásba küldöttelek titeket, amelynek vetésével nem ti fáradtatok. Mások fáradtak s ti abba léptetek be, amiért azok fáradtak.”
  János 4:38 Én elküldtelek titeket, hogy azt arassátok, amiért nem ti fáradtatok: mások fáradoztak érte, ti pedig az ő munkájukba álltatok be."
  János 4:39 Abból a városból pedig sokan hivének benne a Samaritánusok közül annak az asszonynak beszédéért, a ki bizonyságot tett vala, hogy: Mindent megmondott nékem, a mit cselekedtem.
  János 4:39 Abból a városból a szamaritánusok közül sokan hittek ?benne az asszony beszédéért, aki tanúságot tett: „Mindent megmondott nekem, amit tettem.”
  János 4:39 Abból a városból pedig a samáriaiak közül sokan hittek benne az asszony szava miatt, aki így tanúskodott: "Megmondott nekem mindent, amit tettem."
  János 4:40 A mint azért oda mentek hozzá a Samaritánusok, kérék őt, hogy maradjon náluk; és ott marada két napig.
  János 4:40 Mikor a szamaritánusok hozzámentek, kérték ?t, hogy maradjon náluk. Ott is maradt két napig.
  János 4:40 Amikor tehát a samáriaiak Jézushoz értek, kérték őt, hogy maradjon náluk. És ott maradt két napig.
  János 4:41 És sokkal többen hivének a maga beszédéért,
  János 4:41 És sokkal többen hittek az ? saját beszédéért.
  János 4:41 Az ő szavának sokkal többen hittek,
  János 4:42 És azt mondják vala az asszonynak, hogy: Nem a te beszédedért hiszünk immár: mert magunk hallottuk, és tudjuk, hogy bizonnyal ez a világ idvezítője, a Krisztus.
  János 4:42 Azt mondták az asszonynak: „Többé már nem a te beszédedért hiszünk. Magunk is hallottuk és tudjuk, hogy ? a világ Megment?je valóban.
  János 4:42 az asszonynak pedig meg is mondták: "Már nem a te beszédedért hiszünk, hanem mert magunk hallottuk és tudjuk, hogy valóban ő a világ üdvözítője."
  János 4:43 Két nap mulva pedig kiméne onnét, és elméne Galileába.
  János 4:43 Két nap múlva elment onnan Galileába.
  János 4:43 Két nap múlva pedig elment onnan Galileába,
  János 4:44 Mert Jézus maga tett bizonyságot arról, hogy a prófétának nincs tisztessége a maga hazájában.
  János 4:44 Maga Jézus tett ugyanis tanúságot arról, hogy a prófétának nincs becsülete a saját hazájában.
  János 4:44 bár maga Jézus tett bizonyságot arról, hogy nincs becsülete a prófétának a saját hazájában.
  János 4:45 Mikor azért beméne Galileába, befogadták őt a Galileabeliek, mivelhogy látták vala mindazt, a mit Jeruzsálemben cselekedett az ünnepen; mert ők is elmentek vala az ünnepre.
  János 4:45 Mikor most Galileába érkezett, elfogadták ?t a galileaiak, miután mindent láttak, amit Jeruzsálemben az ünnepen tett. Mert ?k is elmentek az ünnepre.
  János 4:45 Mégis, amikor Galileába érkezett, befogadták őt azok a galileaiak, akik látták mindazt, amit Jeruzsálemben tett az ünnepen, mivel ők is ott voltak.
  János 4:46 Ismét a galileai Kánába méne azért Jézus, a hol a vizet borrá változtatta. És volt Kapernaumban egy királyi ember, a kinek a fia beteg vala.
  János 4:46 Ismét a galileai Kánába ment, ahol a vizet borrá változtatta. Volt Kapernaumban egy királyi udvari ember, akinek a fia eler?tlenült.
  János 4:46 Azután ismét a galileai Kánába ment, ahol a vizet borrá változtatta. Kapernaumban pedig volt egy királyi tisztviselő, akinek betegen feküdt a fia.
  János 4:47 Mikor ez meghallá, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, hozzá méne és kéré őt, hogy menjen el és gyógyítsa meg az ő fiát; mert halálán vala.
  János 4:47 Mikor az az ember meghallotta, hogy Jézus Júdeából megérkezett Galileába, hozzá utazott és megkérte, hogy menjen le és gyógyítsa meg a fiát, mert halálán van.
  János 4:47 Amikor meghallotta, hogy Jézus megérkezett Júdeából Galileába, elment hozzá, és kérte, hogy jöjjön és gyógyítsa meg a fiát, mert halálán van.
  János 4:48 Monda azért néki Jézus: Ha jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek.
  János 4:48 Erre így szólt Jézus: „Ha jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek.”
  János 4:48 Erre Jézus ezt mondta neki: "Ha nem láttok jeleket és csodákat, nem hisztek."
  János 4:49 Monda néki a királyi ember: Uram, jőjj, mielőtt a gyermekem meghal.
  János 4:49 Mire a királyi ember azt felelte neki: „Uram, jöjj alá, miel?tt meghal gyermekem!”
  János 4:49 A királyi tisztviselő újra kérte őt: "Uram, jöjj, mielőtt meghal a gyermekem."
  János 4:50 Monda néki Jézus: Menj el, a te fiad él. És hitt az ember a szónak, a mit Jézus mondott néki, és elment.
  János 4:50 „Csak utazzál el – mondta neki Jézus –, fiad él!” Hitt az ember a szónak, amelyet Jézus mondott és elutazott.
  János 4:50 Jézus erre így válaszolt: "Menj el, a te fiad él." Hitt az ember a szónak, amelyet Jézus mondott neki, és elindult.
  János 4:51 A mint pedig már megy vala, elébe jövének az ő szolgái, és hírt hozának néki, mondván, hogy: A te fiad él.
  János 4:51 Még alászállóban volt, amikor rabszolgái szembejöttek vele, és hírül hozták, hogy gyermeke él.
  János 4:51 Még útban volt hazafelé, amikor szembejöttek vele a szolgái a hírrel, hogy a gyermeke él.
  János 4:52 Megtudakozá azért tőlük az órát, a melyben megkönnyebbedett vala; és mondának néki: Tegnap hét órakor hagyta el őt a láz;
  János 4:52 Megtudakolta t?lük az órát, amelyben megkönnyebbedett és azok azt felelték neki, hogy tegnap a hetedik órában hagyta el a láz.
  János 4:52 Ekkor megkérdezte tőlük, hány órakor lett jobban. Azt mondták neki, hogy tegnap délután egy órakor hagyta el a láz.
  János 4:53 Megérté azért az atya, hogy abban az órában, amelyben azt mondá néki a Jézus, hogy: a te fiad él. És hitt ő, és az ő egész háza népe.
  János 4:53 Felismerte az apa, hogy ugyanabban az órában, amelyben Jézus azt mondta neki: „Fiad él.” És hitt maga is, egész háza is.
  János 4:53 Megállapította tehát az apa, hogy éppen abban az órában, amelyben ezt mondta neki Jézus: "A te fiad él." És hitt ő, valamint egész háza népe.
  János 4:54 Ezt ismét második jel gyanánt tevé Jézus, mikor Júdeából Galileába ment.
  János 4:54 Ezt újra második jelül tette Jézus, miután Júdeából Galileába ment.
  János 4:54 Ezt pedig második jelként tette Jézus, miután megérkezett Júdeából Galileába.
  János Evangéliuma 3  |  Lap tetejére  |  János Evangéliuma 5  

A Biblia, a teljes Szentírás, Istennek a Szent Szellem által inspirált, csalhatatlan kijelentése.
Biblia - János Evangéliuma 4. fejezet - Károli Biblia, Csia Lajos - Újszövetség, Új fordítású Biblia