Hitvallásunk

Kiadványok

Kiadói üzenet

Igehirdetések

Eseménynaptár

Kapcsolat

Linkek

Biblia

 

Támogatás


Keresés a Bibliában

Szórészlet(ek):


és:


és:


A Biblia próféciái: Az alapok - Amir Tsarfati, Barry Stagner

Amir Tsarfati, Barry Stagner

A Biblia próféciái: Az alapok

Olvasd velem Biblia (kék) - Doris Rikkers - Jean E. Syswerda

Doris Rikkers - Jean E. Syswerda

Olvasd velem Biblia (kék)

Olvasd velem Biblia (lila) - Doris Rikkers - Jean E. Syswerda

Doris Rikkers - Jean E. Syswerda

Olvasd velem Biblia (lila)

Üzleti titkok a Bibliából - Rabbi Daniel Lapin

Rabbi Daniel Lapin

Üzleti titkok a Bibliából

Karácsonyi Bibliai Böngésző - Gill Guide

Gill Guide

Karácsonyi Bibliai Böngésző

Bibliai böngésző - Gill Guide

Gill Guide

Bibliai böngésző

Y Design

Bibliafordítások - Károli Biblia
János Evangéliuma 2. fejezet


 

  <<< >>>  

  János 2:1 És harmadnapon menyegző lőn a galileai Kánában; és ott volt Jézus anyja;
  János 2:1 Harmadnapon menyegz? lett a galileai Kánában. Jézusnak anyja is ott volt.
  János 2:1 A harmadik napon menyegző volt a galileai Kánában. Ott volt Jézus anyja.
  János 2:2 És Jézus is meghivaték az ő tanítványaival együtt a menyegzőbe.
  János 2:2 Meghívták továbbá Jézust és tanítványait is a menyegz?be.
  János 2:2 Meghívták Jézust és tanítványait is a menyegzőre.
  János 2:3 És elfogyván a bor, a Jézus anyja monda néki: Nincs boruk.
  János 2:3 De hamar elfogyott a boruk, mire Jézus anyja így szólt fiához: „Boruk nincs.”
  János 2:3 Amikor elfogyott a bor, Jézus anyja így szólt hozzá: "Nincs boruk."
  János 2:4 Monda néki Jézus: Mi közöm nékem te hozzád, oh asszony? Nem jött még el az én órám.
  János 2:4 „Mi közünk ehhez, óh asszony? – felelte neki Jézus. Még nincs itt az én órám.”
  János 2:4 Mire Jézus azt mondta: "Vajon énrám tartozik ez, vagy terád, asszony? Nem jött még el az én órám."
  János 2:5 Mond az ő anyja a szolgáknak: Valamit mond néktek, megtegyétek.
  János 2:5 „Tegyétek meg, amit mond nektek!” – szólt anyja a felszolgálókhoz.
  János 2:5 Anyja így szólt a szolgákhoz: "Bármit mond nektek, tegyétek meg."
  János 2:6 Vala pedig ott hat kőveder elhelyezve a zsidók tisztálkodási módja szerint, melyek közül egybe-egybe két-három métréta fér vala.
  János 2:6 A zsidók tisztálkodási szokásának elvégzésére volt ott hat k?korsó, melyek közül egybe-egybe két-három metréta fért.
  János 2:6 Volt ott hat kőveder a zsidók tisztálkodási rendje szerint, amelyekbe egyenként két vagy három métréta fért.
  János 2:7 Monda nékik Jézus: Töltsétek meg a vedreket vízzel. És megtölték azokat színig.
  János 2:7 „Töltsétek meg a korsókat vízzel!” – szólt Jézus, és színig megtöltötték azokat.
  János 2:7 Jézus így szólt hozzájuk: "Töltsétek meg a vedreket vízzel." És megtöltötték színültig.
  János 2:8 És monda nékik: Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak. És vittek.
  János 2:8 Majd így szólt hozzájuk: „Most merítsetek és vigyetek a násznagynak!” Azok vittek.
  János 2:8 Aztán így szólt hozzájuk: "Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak." Ők vittek.
  János 2:9 A mint pedig megízlelé a násznagy a borrá lett vizet, és nem tudja vala, honnét van, (de a szolgák tudták, a kik a vizet merítik vala), szólítá a násznagy a vőlegényt,
  János 2:9 Mikor a násznagy megízlelte a borrá lett vizet és nem tudta honnan való – a felszolgálók ellenben, akik a vizet merítették, tudták –, szólította a násznagy a v?legényt
  János 2:9 Amikor a násznagy megízlelte a vizet, amely borrá lett, mivel nem tudta, honnan van, csak a szolgák tudták, akik a vizet merítették, odahívta a vőlegényt,
  János 2:10 És monda néki: Minden ember a jó bort adja fel először, és mikor megittasodtak, akkor az alábbvalót: te a jó bort ekkorra tartottad.
  János 2:10 és így szólt hozzá: „Minden ember a jó bort teszi fel el?ször, és ha már részegek, a silányabbat, te ellenben a jó bort mostanra tartogattad.”
  János 2:10 és így szólt hozzá: "Minden ember a jó bort adja fel először, és amikor megittasodtak, akkor a silányabbat: te pedig ekkorra tartogattad a jó bort."
  János 2:11 Ezt az első jelt a galileai Kánában tevé Jézus, és megmutatá az ő dicsőségét; és hivének benne az ő tanítványai.
  János 2:11 Ezt kezdeti jelként tette Jézus a galileai Kánában és vele láthatóvá tette dics?ségét. Tanítványai erre hittek benne.
  János 2:11 Ezt tette Jézus első jelként a galileai Kánában, így jelentette ki dicsőségét, és tanítványai hittek benne.
  János 2:12 Azután leméne Kapernaumba, ő és az ő anyja és a testvérei és tanítványai; és ott maradának néhány napig,
  János 2:12 Ezután Jézus anyjával, testvéreivel és tanítványaival lement Kapernaumba és egy pár napig ott maradtak.
  János 2:12 Ezután lement Kapernaumba anyjával, testvéreivel és tanítványaival együtt, és ott tartózkodtak néhány napig.
  János 2:13 Mert közel vala a zsidók husvétja, és felméne Jézus Jeruzsálembe.
  János 2:13 Közel volt a zsidók pászka-ünnepe és Jézus felment Jeruzsálembe.
  János 2:13 Közel volt a zsidók húsvétja, Jézus is felment Jeruzsálembe.
  János 2:14 És ott találá a templomban az ökrök, juhok és galambok árúsait és a pénzváltókat, a mint ülnek vala:
  János 2:14 Ott talált a szenthelyen ülve marha-, juh- és galambárusokat és pénzváltókat,
  János 2:14 A templomban találta az ökrök, juhok és galambok árusait, és az ott ülő pénzváltókat.
  János 2:15 És kötélből ostort csinálván, kiűzé mindnyájokat a templomból, az ökröket is a juhokat is; és a pénzváltók pénzét kitölté, az asztalokat pedig feldönté;
  János 2:15 – mire kákakötélb?l ostort font: valamennyit ki?zte a szenthelyr?l, a juhokat is, marhákat is, a pénzváltók váltópénzét kiöntötte, az asztalokat felfordította,
  János 2:15 Ekkor kötélből korbácsot csinált, és kiűzte őket, valamint az ökröket és a juhokat is a templomból. A pénzváltók pénzét pedig kiszórta, az asztalokat felborította,
  János 2:16 És a galambárúsoknak monda: Hordjátok el ezeket innen; ne tegyétek az én Atyámnak házát kalmárság házává.
  János 2:16 a galambárusoknak pedig ezt mondta: „Vigyétek ezeket innen! Atyám házát ne tegyétek kalmárok házává!”
  János 2:16 és a galambárusoknak ezt mondta: "Vigyétek ezeket innen: ne tegyétek az én Atyám házát kalmárkodás házává!"
  János 2:17 Megemlékezének pedig az ő tanítványai, hogy meg van írva: A te házadhoz való féltő szeretet emészt engem.
  János 2:17 Tanítványai visszaemlékeztek rá, hogy meg van írva: „A házad miatt való féltékenység emészt engem.”
  János 2:17 Ekkor tanítványainak eszébe jutott, hogy meg van írva: "A te házad iránt érzett féltő szeretet emészt engem."
  János 2:18 Felelének azért a zsidók és mondának néki: Micsoda jelt mutatsz nékünk, hogy ezeket cselekszed?
  János 2:18 Erre megszólaltak a zsidók: „Micsoda jelt mutatsz nekünk annak igazolására, hogy ezeket mered tenni?”
  János 2:18 A zsidók pedig megszólaltak, és megkérdezték tőle: "Milyen jelt mutatsz nekünk, amelynek alapján ezeket teszed?"
  János 2:19 Felele Jézus és monda nékik: Rontsátok le a templomot, és három nap alatt megépítem azt.
  János 2:19 Jézus azt felelte nekik: „Bontsátok le ezt a templomot, s én három nap alatt felépítem.”
  János 2:19 Jézus így felelt nekik: "Romboljátok le ezt a templomot, és három nap alatt felépítem."
  János 2:20 Mondának azért a zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt megépíted azt?
  János 2:20 „Negyvenhat éven át épült ez a templom – felelték most a zsidók –, és te három nap alatt felépíted azt?”
  János 2:20 Ezt mondták rá a zsidók: "Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt felépíted?"
  János 2:21 ő pedig az ő testének templomáról szól vala.
  János 2:21 De ? testének templomáról beszélt.
  János 2:21 Ő azonban testének templomáról beszélt.
  János 2:22 Mikor azért feltámadt a halálból, megemlékezének az ő tanítványai, hogy ezt mondta; és hivének az írásnak, és a beszédnek, a melyet Jézus mondott vala.
  János 2:22 Mikor aztán a halottak közül feltámadott, tanítványai visszaemlékeztek rá, hogy ezt mondotta, s hittek az írásnak és annak a szónak, amelyet Jézus mondott.
  János 2:22 Amikor azután feltámadt a halálból, visszaemlékeztek tanítványai arra, hogy ezt mondta, és hittek az Írásnak és a beszédnek, amelyet Jézus mondott.
  János 2:23 A mint pedig Jeruzsálemben vala husvétkor az ünnepen, sokan hivének az ő nevében, látván az ő jeleit, a melyeket cselekszik vala.
  János 2:23 Mikor a pászka-ünnepen fönt volt Jeruzsálemben, sokan hittek nevében, figyelve azokat a jeleket, amelyeket tett,
  János 2:23 Amikor Jeruzsálemben volt a húsvét ünnepén, sokan hittek az ő nevében, mert látták a jeleket, amelyeket tett.
  János 2:24 Maga azonban Jézus nem bízza vala magát reájok, a miatt, hogy ő ismeré mindnyájokat.
  János 2:24 csakhogy Jézus nem bízta magát rájuk, mivelhogy mindnyájukat ismerte,
  János 2:24 Jézus azonban nem bízta magát rájuk, mert ismerte mindnyájukat,
  János 2:25 És mivelhogy nem szorult rá, hogy valaki bizonyságot tegyen az emberről; mert magától is tudta, mi volt az emberben.
  János 2:25 és mert nem volt szüksége arra, hogy valaki tanúságot tegyen valamely emberr?l, mert maga is jól tudta, hogy mi lakik az emberben.
  János 2:25 és nem volt szüksége arra, hogy bárki tanúskodjék az emberről, mert ő maga is tudta, hogy mi lakik az emberben.
  János Evangéliuma 1  |  Lap tetejére  |  János Evangéliuma 3  

A Biblia, a teljes Szentírás, Istennek a Szent Szellem által inspirált, csalhatatlan kijelentése.
Biblia - János Evangéliuma 2. fejezet - Károli Biblia, Csia Lajos - Újszövetség, Új fordítású Biblia