|
Bibliafordítások - Károli Biblia Nehémiás könyve 2. fejezet
Nehémiás könyve 2:1
|
Nehémiás könyve
2:1
|
Nehémiás könyve
2:1
Artahsasztá király uralkodásának huszadik évében a Niszán hónapban történt: bor volt előttem, fölvettem a bort, és odanyújtottam a királynak. Nem szoktam szomorú lenni előtte,
|
Nehémiás könyve 2:2
|
Nehémiás könyve
2:2
|
Nehémiás könyve
2:2
ezért így szólt hozzám a király: Miért szomorú az arcod? Hiszen nem vagy beteg! Nem lehet ez más, csak a szív szomorúsága! Ekkor én nagyon megijedtem,
|
Nehémiás könyve 2:3
|
Nehémiás könyve
2:3
|
Nehémiás könyve
2:3
és ezt mondtam a királynak: Örökké éljen a király! Hogyne volna szomorú az arcom, hiszen az a város, ahol őseim sírja van, rommá lett, és kapuit tűz emésztette meg!
|
Nehémiás könyve 2:4
|
Nehémiás könyve
2:4
|
Nehémiás könyve
2:4
Akkor a király ezt kérdezte tőlem: Mit kívánsz tehát? Én pedig imádkoztam a menny Istenéhez,
|
Nehémiás könyve 2:5
|
Nehémiás könyve
2:5
|
Nehémiás könyve
2:5
majd ezt mondtam a királynak: Ha jónak látja a király, és ha méltónak tartod rá szolgádat, akkor küldj el engem Júdába, abba a városba, ahol őseim sírja van, hogy felépítsem azt!
|
Nehémiás könyve 2:6
|
Nehémiás könyve
2:6
|
Nehémiás könyve
2:6
A király így válaszolt, miközben a királyné mellette ült: Meddig tart az utazásod, és mikor térsz vissza? Mivel a király jónak látta, hogy elbocsásson engem, közöltem vele az időpontot.
|
Nehémiás könyve 2:7
|
Nehémiás könyve
2:7
|
Nehémiás könyve
2:7
Majd ezt mondtam a királynak: Ha jónak látja a király, adasson nekem leveleket a Folyamon túli helytartókhoz, hogy engedjenek átutazni, amíg meg nem érkezem Júdába.
|
Nehémiás könyve 2:8
|
Nehémiás könyve
2:8
|
Nehémiás könyve
2:8
Adasson egy levelet Ászáfhoz, a királyi erdők őréhez is, hogy adjon nekem gerendának való fát a templomnál levő erődítésnek meg a város falának a kapuihoz, és ahhoz a házhoz, ahova én megyek. A király megadta ezt nekem Istenemnek hozzám való jóakarata folytán.
|
Nehémiás könyve 2:9
|
Nehémiás könyve
2:9
|
Nehémiás könyve
2:9
Amikor megérkeztem a Folyamon túli helytartókhoz, átadtam nekik a király leveleit. A király adott mellém a haderőből tiszteket és lovasokat is.
|
Nehémiás könyve 2:10
|
Nehémiás könyve
2:10
|
Nehémiás könyve
2:10
Meghallotta ezt a hóróni Szanballat és Tóbijjá, az ammóni szolga, és nagyon rosszallották, hogy jött egy olyan ember, aki Izráel fiainak a javát keresi.
|
Nehémiás könyve 2:11
|
Nehémiás könyve
2:11
|
Nehémiás könyve
2:11
Miután megérkeztem Jeruzsálembe, és ott voltam három napig,
|
Nehémiás könyve 2:12
|
Nehémiás könyve
2:12
|
Nehémiás könyve
2:12
elindultam éjszaka néhány emberrel. De senkinek sem mondtam meg, milyen cselekedetre indítja szívemet az én Istenem Jeruzsálemért. Még állat sem volt velem azon az állaton kívül, amelyen lovagolni szoktam.
|
Nehémiás könyve 2:13
|
Nehémiás könyve
2:13
|
Nehémiás könyve
2:13
Kimentem tehát éjjel a Völgy-kapun a Sárkány-forrás felé, majd a Szemét-kapuhoz, és megvizsgáltam Jeruzsálem várfalait, amelyeken rések voltak, és kapuit, amelyeket tűz emésztett meg.
|
Nehémiás könyve 2:14
|
Nehémiás könyve
2:14
|
Nehémiás könyve
2:14
Azután tovább mentem a Forrás-kapuhoz meg a Király-tóhoz. De mivel nem volt elég hely arra, hogy továbbmenjen az állat, amelyen ültem,
|
Nehémiás könyve 2:15
|
Nehémiás könyve
2:15
|
Nehémiás könyve
2:15
ezért még akkor éjjel gyalog mentem föl a völgyből, és megvizsgáltam a várfalakat. Azután visszatértem, bementem a Völgy-kapun, és hazatértem.
|
Nehémiás könyve 2:16
|
Nehémiás könyve
2:16
|
Nehémiás könyve
2:16
Az elöljárók nem tudták, hova mentem és mit tettem. Sem a júdaiaknak, sem a papoknak, sem az előkelőknek, sem az elöljáróknak, sem a többi munkásnak nem mondtam még meg.
|
Nehémiás könyve 2:17
|
Nehémiás könyve
2:17
|
Nehémiás könyve
2:17
Ellenben ezt mondtam nekik: Magatok is látjátok, hogy milyen bajban vagyunk: Jeruzsálem rommá lett, és kapui tűzben égtek el. Jöjjetek, építsük fel Jeruzsálem várfalát, hogy ne gyalázhassanak többé bennünket!
|
Nehémiás könyve 2:18
|
Nehémiás könyve
2:18
|
Nehémiás könyve
2:18
Elmondtam nekik, hogy Istenem milyen jóakaratú volt hozzám, és hogy milyen szavakat mondott nekem a király. Erre ők így feleltek: Kezdjük el az építést! És bátran hozzáfogtak a jó munkához.
|
Nehémiás könyve 2:19
|
Nehémiás könyve
2:19
|
Nehémiás könyve
2:19
Amikor meghallotta ezt a hóróni Szanballat, Tóbijjá, az ammóni szolga és az arab Gesem, gúnyolódtak rajtunk, és így csúfoltak bennünket: Mit akartok csinálni? Talán a király ellen akartok föllázadni?
|
Nehémiás könyve 2:20
|
Nehémiás könyve
2:20
|
Nehémiás könyve
2:20
Én azonban így válaszoltam nekik: Maga a menny Istene ad nekünk sikert, és mi az ő szolgáiként kezdjük el az építést. Nektek azonban semmi részetek és jogotok nincs, emléketek sem marad Jeruzsálemben.
|
A Biblia, a teljes Szentírás, Istennek a Szent Szellem által inspirált, csalhatatlan kijelentése. Biblia - Nehémiás könyve 2. fejezet - Egyszerű fordítás - Újszövetség, Csia Lajos - Újszövetség, Új fordítású Biblia
|